A technika esztétikája

Műszaki szépség, avagy a technika esztétikája

                                                                                                            "A technika nem lehet tökéletes, csak ha esztétikailag is az."
                                                                                                                                                                           Ettore Bugatti

             "Elképzelhető-e, hogy egy tudományos elmélet, egy elektronikus áramkör vagy éppen egy szoftver szép legyen a szó valódi értelmében, mint egy festmény egy vers, vagy egy szimfónia?"

             A műszaki szépség nem olyan mint például egy festmény szépsége. Az elvontabb műszaki szépség megragadása esetenként jelentékeny műszaki ismereteket igényel. Az ismereteket kétségkívül valamilyen művészet területén is el lehet mélyíteni, ám egy gyönyörű festmény, egy jó vers vagy egy zenei virtuóz olyan érzelmi hatást válthat ki, ami bárkit megérinthet és megragadhat, ami például a matematikáról vagy a fizikáról nem mondható el. De a műszaki szépség is rendelkezhet a minden másfajta szépséghez hasonló közvetlen hatással. Szó sincs arról, hogy mindig rideg és felfoghatatlan lenne. Mindenki átéli a műszaki szépség érzését, még az is, aki nem tudós vagy mérnök, például mikor sikerül egy tiszta lendületes kalapácsütéssel bevernie egy szeget a deszkába, távirányítania a Hi-Fi berendezését, "beletaposnia a gázba" a modern kocsijában. Ilyenkor egy pillanatra megérint a könnyedséggel párosult erő szépsége, a műszaki szépség, az egyedül helyes működés mámorító pillanata.

            A tervezőmérnök egy erősen behatárolt esztétikai világban hozza meg a döntéseit: az a célja, hogy az általa készített szerkezet olcsó és tartós legyen. Ám a korlátok, melyek között dolgozni kényszerül, egyáltalán nem zárják ki a feladat esztétikai oldalát, csupán megnehezítik a feladatot. Az engedélyezett választások szűkre szabott készletében az ihletett mérnök megszállottan törekszik a lehető legszebb megoldásra. Egyes technológiák nagyobb szabadságot engednek a tervezésben, mások kevesebbet. Ha a duzzasztógátat nem megfelelő alakúra építik, akkor összeomlik. A telefon attól függetlenül még működik, hogy milyen alakja van.

            A műszaki tervezés intellektuális szépsége és a kész termék látható szépsége szorosan összetartozik. A tudományban kevésbé szembetűnő a szépség szerepe, de legalább olyan fontos mint a technikában. A tudós egy bizonyos fajta ember, a művész pedig egy alapvetően másmilyen. Valójában azonban a tudományos és a művészi személyiség között több az átfedés, mint a különbözőség és minél inkább részesülünk a tehetség áldásából, annál közelebb kerül egymáshoz a kétféle kihívás.

            A művészet tanulmányozása a tudósnak vagy a mérnöknek olyan mint az ökölvívónak a kocogás: nem helyettesíti a matematikát, illetve a homokzsák lankadatlan püfölését,  de hozzájárul egy olyan képesség fejlesztéséhez, ami döntően befolyásolja a sikert. (A programozás művészet. Érzék kell hozzá nem tárgyi tudás. Ilyenre születni kell. De mindenki lehet tisztes mesterember aki megfelelő minőségű programot tud írni. Ehhez csupán két dolog kell: szívósság és szorgalom. - Kónya László)

            A műszaki szépség fontos része korunk intellektuális életének. Társadalmunk mégis úgy viselkedik, mintha nem a műszaki szépség elérése és ápolása lenne a célunk, hanem a kiirtása. Alapjában véve arról van szó, hogy a műszaki szépség kihoz a sodrunkból. Zavarba hoz minket, egyenesen mellbevágó szembenézni a ténnyel, hogy legjobb tudósokat és műszaki szakembereket esztétikai szempontok vezérlik. Ritkán akarjuk észrevenni a műszaki szépséget, nem jelenítünk meg gépeket a művészetben, nem vagyunk hajlandóak elismerni a művészet és a tudomány intellektuális és szellemi rokonságát. Mégis rajongunk a tudományért és a technikáért, bár ritkán vagyunk annyira őszinték, hogy beismerjük: "a tudományt objektív, logikus, rideg, rejtélyes, specializálódott és férfias jellegűnek könyveljük el". – David Gelernter.

Az előbbi gondolatok egy sor kérdést vetnek fel, amire sokan szeretnénk választ kapni:

            Milyen alapon gondoljuk, hogy a műszaki alkotásnak van művészi értéke, hogy a műnek magának van esztétikai értéke ?

            Tudjuk-e érzékelni a műszaki szépséget és ha igen, hogyan éljük meg ezt az érzést ?

            A szépség és a kreativitás szerepe a művészetben és a tudományban:  mi a különbség és mi a közös vonás ?

            Elfogadja-e a társadalom a műszaki szépséget ? Mekkora kihívást jelent  számára hogy/ha a tudomány művészi vonásokat mutat ?

Megjegyzések