. Lambda . blog

Az élet az univerzum legősibb és legösszetettebb technológiája. Mintegy 3,7 milliárd éven keresztül önszabályozó módon fejlődött, és az evolúció kanyargós útvonalain jutott el a rendkívüli biológiai diverzitásig, amelyet ma ismerünk. E hosszú időszak során az élet folyamatosan kísérletezett, hibázott, korrigált és iterált – egy olyan „fejlesztési folyamattal”, amely semmiféle tudatos irányítást nem igényelt.

A nagy kapacitású lítiumion-akkumulátorok fejlődése az elmúlt évtizedekben látványosan aszimmetrikus volt. Míg a katód oldalon folyamatos kémiai innováció zajlott, addig az anódtechnológia gyakorlatilag változatlan maradt.

A természetben léteznek külső, folyamatos energiamezők , amelyeket az emberiség részben már ki tud használni, részben pedig csak elméleti vagy kísérleti szinten vizsgál. A környezet folyamatosan ontja magából az energiát: az elektromágneses tér, a hő, a sugárzás vagy akár a kozmikus háttérzaj mind-mind valódi energiaforrások.

     A homok a mai modern korunk szupersztárja [1]. Ezt a kiváltságos helyzetet elsősorban a jelenkori ipar és az elektronika újdonságai garantálják a homok számára.

Sometimes it’s hard to find motivation. Sometimes motivation find you!

A mérnöki munka igazi sikerévei a múlt században voltak. A mérnökökre úgy néztek, mint a jövő építőire, a civilizáció nagy reménységeire. Akkor még úgy tekintették, hogy a mérnökök a világ problémáinak megoldói, mert mi, mérnökök konvertáljuk az álmokat valósággá.

A digitális gazdaságban, az innováció egy új ötlet megvalósítását jelenti piaci termék formájában. Ezzel a megfogalmazással már el is oszlattunk egy sajnálatos mítoszt, miszerint az innováció egy hőstett és ennek a hőse egy magányosan küzdő felfedező zseni. 

 Alig tettük túl magunkat azon a megrázkódtatáson, hogy egy okostelefon már többet tud, mint a holdra-szálláshoz használt teljes komputertechnika, máris jön az újabb megrendítő statisztika: egy mai Mercedes számítógépe sokkal erősebb, mint amilyen egy évtizeddel korábban egy Airbus repülőgép fedélzetén működött. És akkor  a Teslát még meg sem említettük.  

            Nem elég a célt látni, el is kell azt érni!            Nu este suficient ca limitele să fie întrevăzute, ele trebuie să fie atinse!           It's not enough to see the limits, they must be touched!

  A globális (t)rend megfordult. Csak az a baj, hogy lassan ébredünk rá, hogy Ázsia átírta a játékszabályokat és most Kína&Co. diktálja, hogy mi legyen Európában és Amerikában. Mára már kiderült, hogy a nyugat harakirit követett el és a keleti fejletlen világ fejlett oldala meg fogja nyerni a versenyt. Íme, a történet, lépésről lépésre: A múlt:   1. Az olcsó távol-keleti munkaerő (és politika) odacsábította az európai és amerikai gyárakat plusz a külföldi tőkebefektetőket. Ez meglódította ezen országok életszínvonalát, technológiai és pénzügyi kultúráját, ráadásul az európai és amerikai munkabérek relatív csökkenéséhez is vezetett. 2. Az Ázsiában termelt olcsó árú (még nyugati cégek befektetései), elárasztotta a fejlett piacokat, aminek következtében kevesebben veszik az európai-amerikai árukat és nyugaton visszaesik a termelés, ami munkanélküliséghez vezet és a munkabérek további zuhanásához. A jelen: 3. Miközben az ázsiai országok rabszolgaként adják el magukat, ...