. Lambda . blog

Az élet az univerzum legősibb és legösszetettebb technológiája. Mintegy 3,7 milliárd éven keresztül önszabályozó módon fejlődött, és az evolúció kanyargós útvonalain jutott el a rendkívüli biológiai diverzitásig, amelyet ma ismerünk. E hosszú időszak során az élet folyamatosan kísérletezett, hibázott, korrigált és iterált – egy olyan „fejlesztési folyamattal”, amely semmiféle tudatos irányítást nem igényelt.

A nagy kapacitású lítiumion-akkumulátorok fejlődése az elmúlt évtizedekben látványosan aszimmetrikus volt. Míg a katód oldalon folyamatos kémiai innováció zajlott, addig az anódtechnológia gyakorlatilag változatlan maradt.

Az alvást sokáig passzív pihenési állapotként értelmezték, amelynek elsődleges funkciója az ébrenlét alatti kifáradás kompenzálása. A modern idegtudomány azonban egyre több bizonyítékkal támasztja alá azt az állítást, hogy az alvás aktív, szervezett neurobiológiai állapot, amely során az idegsejtek és a gliasejtek [1] komplex regenerációs folyamatokon mennek keresztül.

               A technológia, a tudomány, a hatalom lehetőségei gyorsabban nőnek, mint a bölcsességünk, amely kordában kellene tartania őket. Talán ez különbözteti meg leginkább az embert minden más élőlénytől: hogy képtelen beérni azzal, ami van.

A természetben léteznek külső, folyamatos energiamezők , amelyeket az emberiség részben már ki tud használni, részben pedig csak elméleti vagy kísérleti szinten vizsgál. A környezet folyamatosan ontja magából az energiát: az elektromágneses tér, a hő, a sugárzás vagy akár a kozmikus háttérzaj mind-mind valódi energiaforrások.

A tudományos életben a PhD diploma hosszú időn keresztül a tudás és a kutatói kiválóság legmagasabb szintjét jelentette. Aki doktori címet szerzett, azt a tudományos közösség teljes jogú tagjának tekintették: olyan embernek, aki képes új ismereteket létrehozni, önállóan gondolkodni, és hozzájárulni a tudomány fejlődéséhez. A PhD egykor a tudóssá válás csúcspontja volt, és egyben a tudományos pályára való belépés záloga. A doktori képzés alapja a tudomány iránti szenvedély és az elmélyült kutatói munka volt. A PhD-fokozat megszerzése nem pusztán tanulmányi teljesítményt, hanem intellektuális érettséget is feltételezett. A jelölt éveken át dolgozott egy szűk, de mély kutatási területen, ahol eredeti tudományos hozzájárulást kellett tennie. A doktori disszertáció, mint önálló kutatási munka, a tudományos önállóság és a kritikus gondolkodás szimbólumává vált. A PhD nemcsak egy végzettség, hanem a tudomány iránti elkötelezettség és a szakmai minőség garanciáját jelentette. Az utóbbi é...

Ma már gyakorlatilag nincs olyan ember, akinek valamilyen mértékben ne volna problémája azzal, hogy szivárgás keletkezik a bélfalánál. Ez baj, mert a lyukas bél a rossz egészségi állapot és az öregedés fő oka.

Az élőlényeket felépítő struktúrák alapépítőkövei a fehérjék. A fehérje alakja az a tényező, ami meghatározza, hogy mire képes, hogyan tud kapcsolódni más fehérjéhez, milyen struktúrákat tud felépíteni és nem utolsó sorban, milyen információt tud hordozni.

Az anyagcsere az a folyamat, amely során a bevitt tápanyagokat a szervezet lebontja, feldolgozza és eljuttatja a rendeltetési helyükre.

     Még ma is sokan úgy gondolják, hogy az influenza cseppfertőzéssel terjedhet. Ez azonban nem magyarázza meg, hogy miért csak szezonálisan jelentkezik az influenza, miért robbanásszerűen terjed, hol rejtőzik a járványok közt a vírus, hogyan jelenhet meg egymástól távoli helyeken is egyidőben, s miért nem betegszik meg mindenki. [1]

Sometimes it’s hard to find motivation. Sometimes motivation find you!

Alig 60 millió évvel ezelőtt őseink elvesztették C-vitamin szintetizáló képességüket. Az evolúció részéről nagy ostobaságnak tűnik ejteni a C-vitamint, de mint kiderült azért vált tolerálhatóvá a C-vitamin szintézis megszűnése, mert ehhez a vitaminhoz a táplálékból bőségesen hozzá lehetett jutni annak idején.

Az emberi DNS két öregedési órával is rendelkezik, amivel a biológiai korunkat méri. Az első a telomerek hossza.

A napsugár egy elektromágneses sugárzás, energia, amit a nap bocsát ki a 100 és 400 nanométer közé eső hullámtartományban. Ez az ultraviola (UV) sugárzás, amit érdemes tovább bontani UV-A, UV-B és UV-C sugártartományokra.

          A D-vitamin egy igen sok funkciót ellátó hormon , amely már magzati kortól kezdve nélkülözhetetlen a szervezet normális működéséhez. A D-vitamin a napból érkező ultraibolya, UV-B sugarak hatására a bőrben szintetizálódik koleszterinvegyületekből, majd a vesék aktív D-vitaminná dolgozzák fel.

      Az ember az evolúciója során sokat koplalt. Vagy azért, mert éhezett, mivel nem jutott elegendő táplálékhoz, vagy azért, mert betartotta a vallása böjtöléssel kapcsolatos előírásait. Az éhezés olyan állapot, amelyhez adaptálódni tudunk, különben nem léteznénk.

A 20. századvég genetikai paradigmája szerint valamilyen szövet rákosnak tekinthető, ha növekszik, halhatatlan, mozog és megváltoztatja a sejtenergetikát. Azért halálos, mert terjed, nem azért, mert nagy. A kézenfekvő megoldás, hogy meg kell ölni. Ez a logika adta a műtétet, a sugárkezelést meg a kemoterápiát, amelyek ma is a rákkezelési protokollok alapját képezik [ 1] .

Kezdetben volt a felismerés. Több milliárd évvel ezelőtt a legkorábbi organizmusok sejtmag nélküli egysejtűek voltak. Mit tesz Isten, a korai genetikai programozás ezeket a sejteket arra hangolta, hogy a túlélés érdekében versenyezzenek egymással, ami bizony fejlődést eredményezett [1] .

A rák fejlődése három szakaszra osztható. Az első az átalakulás, a normális sejt első lépése a rák felé, ami egy genetikai válasz a sejt sérülésére. A második a progresszió, ha a növekedési faktorok módosult aktivitása termékeny környezetet biztosít a rákos burjánzás számára. A harmadik szakasz a metasztázis, vagyis a rákos sejteknek az első kialakulási helyéről a test egy másik részébe való terjedése.

A glükóz energiatermelésének két módja van: oxigénnel, ez az aerob légzés, vagy oxigén nélkül, ez az anaerob légzés. A nagyobb hatékonyság miatt, a normális sejtek az aerob módszert használják, ha elegendő oxigén áll a rendelkezésre. Oxigén nélkül, például intenzív testmozgás során, a normális sejteknek az anaerob módszerhez kell folyamodniuk. A keletkező tejsav okozza ilyenkor az izomlázat.