II. Az érem két oldala - Napsugár

A napsugár egy elektromágneses sugárzás, energia, amit a nap bocsát ki a 100 és 400 nanométer közé eső hullámtartományban. Ez az ultraviola (UV) sugárzás, amit érdemes tovább bontani UV-A, UV-B és UV-C sugártartományokra. Az UV-A sugarak nagy intenzitással egész évben, és egész nap folyamán egyenletesen jelen vannak, áthatolnak a bőr mélyebb rétegeibe, ez az oka annak, hogy egy felhős napon is le tudunk égni. Az UV-B sugarak csak a nap közepén erősek (10 és 15 órák között), reggel és este nem, a bőrfelületen hatnak, segítik a bőrt D vitamint termelni. Az UV-C sugarak normál esetben elnyelődnek az atmoszférában és az ózonrétegben.

A melanoma malignum a bőr festéktermelő sejtjeiből, a melanocitákból kiinduló rák. A melanoma az esetek 20-50 százalékában meglévő bőrelváltozásból, már fennálló festékes anyajegyekből alakul ki. Az anyajegyek bizonyos típusai nagyobb kockázatot jelentenek, mert nagyobb eséllyel fajulhatnak el. A többi bőrráktól eltérően a melanoma gyorsan áttéteket ad a test távoli részébe, ahol tovább növekszik, és roncsolja a szöveteket, de ez akár az elsődleges daganat eltávolítása után is bekövetkezhet. A leggyakoribb előfordulási helye nőkön a lábszár és az arc, míg férfiakon elsősorban a törzs, leggyakrabban a hát. A melanoma gyakrabban fordul elő világos hajú és bőrű egyéneken.  A melanomás betegek száma az utóbbi évtizedekben ijesztően növekszik.

A napsugár és a melanoma kapcsolatának tudományos vizsgálata nem szorosan vett bőrgyógyászati feladat. Az ilyen típusú vizsgálatokhoz elsősorban statisztikusok, adatbányászók, valószínűség-számítók és más hasonló szakemberek kellenek. Nagyon elgondoltató, hogyan vélekednek az érem két oldalán levők: a bőrgyógyászok többsége által támogatott közegészségügyi ajánlások és a kozmetikai ipar képviselői, illetve a másik oldal az aktuális kutatások és vizsgálatok eredményeire támaszkodó józan gondolkodású emberek.

Nézzük mi van az érem egyik oldalán. A bőrgyógyászok által összeállított közegészségügyi álláspont szerint, a melanoma oka a bőrt ért UV-sugárzás, a többszöri napégés és öröklött (genetikai) tényezők. Az UV sugárterhelés károsítja a melanociták sejtmagjában lévő örökítőanyagot (DNS). Ezen károsodott sejtek többsége elhal, vagy javításra kerül. Ha azonban ez a javítási folyamat kimarad vagy hiba csúszik a folyamatba, a sejtekben lévő DNS-károsodások nem lesznek teljesen kijavítva, és ezek a sejtek később tumorrá alakulnak. Ha a szervezet túl sok UV-sugárzásnak van kitéve, az az immunrendszert is gyengíti, és ezzel együtt negatívan befolyásolja a szervezet saját tumorellenes védelmi rendszerét, aminek feladata a rosszindulatú sejtek felismerése és kiiktatása.

Van egy bizonyos expozíciós határ, mely mindannyiunk számára adott, és meghatározza, mennyi napsugárzásnak lehet kitenni a bőrt életünk során következmények nélkül. Amikor napozunk, vagy csak szabad levegőn tartózkodunk fényvédelem nélkül, a képzeletbeli óra elkezd ketyegni: a bőrünk akkumulálja az őt ért sugárzást minden egyes alkalommal, amikor csak napfény éri attól a naptól kezdve, hogy megszülettünk. Az ártalmas ultraibolya sugaraknak és a leégésnek egyértelműen köze van a melanociták kóros elfajulásához. A melanomás esetek száma az utóbbi évtizedekben jelentős növekedést mutat, amit a környezeti hatásokkal, elsősorban a túlzott napozással magyaráznak.

A gyermekkorban elszenvedett napégések száma szoros összefüggést mutat a felnőtt korban kialakuló melanoma valószínűségével.  A melanoma kivédése szempontjából tehát igen fontos a túlzott napozás kerülése, a megfelelő védőruházat, kalap, UV-szűrős szemüveg viselése, fényvédőkrémek használata. Különösen fontos a gyermekek védelme.

 A különböző fényvédőkrémek nagy választékban hozzáférhetőek. Ezeken SPF (Sun Protective Factor) jelölés után álló szám jelzi a fényvédő faktor számát UV-B tartományban, valamint egy + jel, hogy UV-A tartományban is véd. A ma kapható fényvédőkön 50-es faktorszám jelzi a legmagasabb védőfaktort. Ennél magasabb szám feltüntetése ma már nem engedélyezett a gyártók számára. A fényvédő krémek sem nyújtanak teljes biztonságot, annál is inkább, mivel a rákképződéshez vezető DNS-károsodás a bőr leégése nélkül is bekövetkezhet idült fényártalom hatására.

Azok, akik naponta 30 percet töltenek kint, például bevásárolnak a piacon, kutyát sétáltatnak, egy baráti találkozó alkalmával a kávéház teraszán ücsörögnek, sportolnak, vagy épp csak munkába sietnek, évente 180 órát töltenek a napon mindennemű napvédelem nélkül. Az UV sugárzás minden évszakban károsítja a bőrt, időjárástól függetlenül! Roncsolja a bőr mélyebb rétegeiben lévő kollagént és elasztint, és korai bőröregedést okoz. A napkárosodást szenvedett emberek bőrén már a 20-as éveik közepén megjelennek az első ráncok. A fényvédő készítmények következetes alkalmazása és a jó bőrápolási rutin kialakítása a legjobb módszer arra, hogy megtartsuk bőrünk fiatalos ragyogását. Ez az utolsó bekezdés a fényvédőkrémek gyártóinak az álláspontját tükrözi.

Az érem másik oldalán a vizsgálódó és logikus gondolkodású adatelemző és információértelmező kutatók állnak. Szerintük az embereknek szükségük van a napfényre ahhoz, hogy a megfelelő sejtműködéshez fontos D-vitaminhoz jussanak. A napozás évszázadokon át biztonságos volt, ritka volt a bőrrák. Mára már évente több millió esetet diagnosztizálnak, a melanoma előfordulása 1800%-kal nőtt az elmúlt 30 évben. Mivel az egyéb, jóval kevésbé veszélyes bőrrákokat az UV sugárzás okozza, a teória - miszerint a melanomát szintén az UV sugárzás okozza - kézenfekvőnek tűnt és pár év alatt kikezdhetetlennek tűnő dogmává merevedett. Nem csoda, hogy nem merünk a napra menni.

A dogmák veszélye a tudományban az, hogy ezeket sokkal többen akarják igazolni, mint cáfolni. Ám ha a bizonyítékok és cáfolatok minőségét összevetjük, egyértelműen a melanoma UV hipotézisének cáfolata kerül ki győztesen. A rendelkezésre álló adatok, kutatások, vizsgálatok, elemzések az bizonyítják, hogy a melanomát nem az UV sugárzás okozza, sőt a napozás csökkenti a melanoma kockázatát. A napozás véd a melanoma ellen, mert D-vitamint termel, ami véd a rák ellen. A melanoma is egy rák. A melanoma-ellenes küzdelem teljes tévútra vitte a civilizált világot, nem csökkent, hanem nőtt a melanoma gyakorisága és mellette járványszerűen terjed a többi rákforma. Miért? Mert a nagy védekezésben népességszintűvé vált a D-vitamin hiány. Nagyon sok bizonyíték van már erre. [1]

A legújabb vizsgálatok eredményei alapján kizárt, hogy az UV sugárzásnak komoly szerepe volna a melanomának diagnosztizált bőrproblémák kialakulásában. Az évek során összegződő UV sugárzás melanomakeltő hatása tehát tarthatatlan teória, lássuk mi a helyzet a melanomát az élet során elszenvedett komolyabb leégésekkel magyarázó teóriával. Vitathatatlan, hogy a leégés károsíthatja a bőr DNS-ét, ezért is kerülendő, de mi van a melanomával. Nos, a vizsgálatok alapján ez a feltevés sem állja meg a helyét. [2]

A leégés, amit 60 éve a fő kockázati faktornak tekintenek, valójában csak jellemzője egy genetikai okokból melanomára hajlamos népcsoportnak. A leggyakoribb bőrön kialakuló melanomafajták nem az összegződő kumulatív UV hatásra, hanem elsősorban genetikai mutáció következtében alakulnak ki.

A napsugárzás UV-B komponense gyengíti a bőr immunvédekezését. Ezt a bőrgyógyászat ki is használja több bőrbetegség gyógyításában, mint amelyen pl. a pikkelysömör. De ez az immunvédekezést csökkentő hatás nem szisztémás, tehát kizárólag ott érvényesül, ahol a sugarak a bőrt érik, valamint paradox módon ez kizárólag a T sejtes immunitást érinti, míg a természetes immunitást ugyanakkor erősíti, ezért nem alakulnak ki bakteriális vagy gombás fertőzések. Ez a kettős hatás magyarázhatja, hogy a pattanásos bőr miért javul a napsugárzás hatására.

Na és mi a helyzet a szolárium használókkal? A szolárium teóriák ugyanazokat a durva hibákat követik el, mint a napozás hatását vizsgálók: nem veszik figyelembe a bőrtípust és az atípusos anyajegyek számát, sem az egyéb kockázati faktorokat. Amikor az elemzésnél ezekkel is számolnak, a szolárium melanomakeltő hatása eltűnik. [3]

A melanoma UV hipotézise egy orvostudományi dogma, ami már eddig is komoly károkat okozott, mert az emberek veszélyesnek tekintik a napsütést, holott ezek a rák, a melanoma és sok más betegség elleni védelmet nyújtó D-vitamin természetes forrásai. A kutatások szerint a melanoma előfordulása gyakoribb azok körében, akiket nem ér nap, és a D-vitamin hiány szorosan korrelál a melanomás esetek növekedésével! A közegészségügyi ajánlások tehát súlyos károkat okoztak a napkerülés ajánlásával, mert ezzel nem csökkent a melanoma okozta halálozás, viszont jelentősen csökkent a népességben a D-vitamin szintje, és nőtt a különféle rákok gyakorisága.

Végül, mi a helyzet a napkrémekkel? A legnagyobb probléma a testünkre kent naptejekkel és napkrémekkel nem az, hogy mennyire védenek minket a naptól, hanem az, hogy ami bennük van, mérgezheti a szervezetünket annak érdekében, hogy a naptól megvédjen. Megint figyeljünk statisztikára. A rákos megbetegedések 80%-t környezeti tényezőknek, köztük a rákkeltő kemikáliák hatásának, tulajdonítják. [4]

És még valami. Miközben a melanoma gyakorisága 12-szeresére nőtt, a melanoma halálozási arány nem változott. A statisztikák szerint melanoma gyakorisága kizárólag az I-es, legenyhébb típusban nőtt meg drámai mértékben, a többi súlyossági fokozatban a diagnózisok száma nem változott. Ha valóban a melanomás esetek száma nőtt volna meg, akkor mindegyik fázisban megnőtt volna a diagnózisok száma. Ehelyett nagyon valószínű, hogy az történt, hogy a korábban rendellenesnek, de jóindulatúnak tekintett anyajegyeket mostanság I-es fázisú melanomának diagnosztizálják. Ami mellesleg rengeteg fölösleges műtéthez vezet. Az utóbbi évtizedekben az orvoslás defenzívvé vált, vagyis a téves diagnózistól való félelem túldiagnosztizáláshoz vezetett.

Ne feledjük, hogy nem az számít, amit mondanak, hanem amit megértünk belőle. A bemutatott információk alapján mindenesetre megfontolandó napi 10-20 percet tölteni erős napsütésben, naptej nélkül, a D-vitamin termelés érdekében. Persze, ha van egyáltalán napsütés. Ügyelni kell, hogy ne égjünk le, ne érjen túl sok napsugárzás. Napvédő szerek használata helyett inkább természetes, antioxidánsokban gazdag olajokat, pl. kókuszolajat kellene használni napozás közben, ami segít a bőrnek az UV sugárzáshoz való alkalmazkodásban. Az étrend is tartalmazzon antioxidánsokban gazdag ételeket. Ne feledkezzünk meg belülről is védeni magunkat. Minél több omega-3 és elég omega-6 zsírsavat fogyasztunk, annál inkább védve leszünk a leégéstől. A D-vitamin fogyasztást egész évben - nyáron is – ajánlatos. Nem reális arra számítani, hogy napi 20 perc napozás biztosítja az optimális D-vitamin szintet. Amikor a bőr színe halvány rózsaszínre sül, akkor be kell fejezni a napozást, ezután már nem termelődik több D vitamin és innentől kezdve károssá válik. Normálisan a D-vitamin 90%-a a bőrben képződik a napsugarak hatására. Érdekes jelenség ugyanakkor, hogy minél több napozás hatására, nem keletkezik annál több D-vitamin, hanem az egy bizonyos szinten állandósul. Sok napozás tehát nem eredményez sok D-vitamint, viszont a napsugarak káros hatásai egyre jobban érvényesülnek. A leégés pedig nem tesz jót az egészségünknek.

Nem árt azért megjegyezni egy statisztikai valószínűségszámítás eredményét: ha megelőzünk egy melanomás halálozást a napfény kerülésével, akkor ez a másik oldalon 30 egyéb okból bekövetkező halálesetbe kerül. Dönts okosan!

 

Hivatkozások:

_______________________________________________________________________________________________________ 

[1] Az alábbi vizsgálatok és statisztikai eredmények erősítik a véleményt, miszerint a melanomát nem az UV sugárzás okozza, sőt a napozás csökkenti a melanoma kockázatát.

- Ha az UV sugárzás okozná a melanomát, az ott lenne a leggyakoribb, ahol évente legtöbbet és legintenzívebben süt a nap. Ennek pontosan az ellenkezőjét kapta minden vizsgálat. Negyvenöt ország adatait elemezve, minél nagyobb volt egy ország éves UV sugárdózisa, annál kisebb volt a melanomahalálozás. Ugyanez a helyzet az európai országok összehasonlításával, azaz a melanoma halálozás délről északra haladva növekszik.

- Az embert élete során ért UV sugárzás mennyiségét a bőr jellemzőiből pontosan meg lehet állapítani. Csakhogy a melanomával diagnosztizált embereknél, a vizsgálatok szerint jellemzően az UV hatásra bekövetkező bőröregedés kisebb mértékű.

- Számos vizsgálat igazolta azt is, hogy a folyamatosan napon dolgozóknak van a legkisebb melanoma kockázata, továbbá minél többet van valaki rekreációs célból a napon, annál kisebb a melanoma kockázata.

- A szabadban és irodában dolgozókat összehasonlítva ugyancsak az derült ki, hogy az irodai munka kétszeres kockázatot jelentett melanomára Ugyanezt kapták a fedélzeten és a gépházban dolgozó tengerészek összehasonlításában.

- A napon dolgozó amerikai farmereknek az átlaghoz képest 35%-kal alacsonyabb a melanomakockázatuk.

- A nyáron diagnosztizált melanoma 28%-kal kisebb eséllyel vezet halálhoz, mint a télen diagnosztizált.

- A melanomák 80%-a napot ritkán vagy egyáltalán nem látott testfelületen alakul ki: férfiaknál a törzsön, nőknél az alsó lábszáron. De melanoma kialakulhat a vaginában, a végbélnyílásban, szájüregben és egyéb rejtett helyeken is.  Ez a mintázat a kaukázusi rasszon belül egységesen jellemző, függetlenül a napsütéses órák számától.

- Több elemzés látott napvilágos, s mindegyik azt bizonyítja, hogy a melanoma diagnózisok száma folyamatosan nő, miközben a melanomahalálozás azonos szinten maradt. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy az emberek és a bőrgyógyászok egyre óvatosabbak, és minden gyanús anyajegyet hajlamosak melanomának diagnosztizálni.

- A statisztikák szerint, a nyáron diagnosztizált melanoma jóindulatúbb és valószínűbb a gyógyulás belőle.

- A súlyos vagy halálos melanomák gyakorisága nem növekszik, annak ellenére, hogy az emberek egy része egyre többet napozik és szoláriumozik.

- Mivel a melanoma is egy rákfajta, azok a tényezők, amelyeket általában a rák kockázati faktorának tekintünk, a melanoma kialakulásában is szerepet játszanak. A D-vitamin pedig hatékony rákellenes hatású.

- Mint ismeretes, a D-vitamin az UV-B sugarak hatására szintetizálódik a bőrben. Nem meglepő, hogy egy, az egész világra kiterjedő, vizsgálat specifikusan az UV-B sugárzás éves mennyiségével találta fordítottan arányosnak a melanoma gyakoriságát.

- A diagnózisuk után tovább napozó melanomás betegeknek 60%-kal volt jobb a túlélési esélyük a magasabb D-vitaminszintjük miatt.

- Az újabb epidemiológiai vizsgálatok szerint a napozás csökkenti a mell, a tüdő, nyirok, prosztata, hasnyálmirigy és vastagbél rákos elfajulásának a kockázatát, sőt magának a melanomának a kimenetét is javítja.

- Egy vizsgálat megmutatta, hogy azoknak a melanomás pácienseknek a körében, akik többet voltak napon kisebb volt a halálozási arány, és egy kevésbé agresszív tumorfajta jelentkezett. Ezen kívül az UV-B sugárzás késlelteti a melanoma megjelenését a genetikusan predesztinált, hajlamos egyéneknél.

- A különféle bőrrákok és a melanoma sok tekintetben egészen másként viselkedik. Például, a bőrrákok mindig azokon a területeken alakulnak ki, ahol a legtöbbet éri a nap a testet. A melanomák 80%-a viszont olyan területen – a törzsön és a lábon – alakul ki, ahol keveset éri napsütés a bőrt.

[2] A leégés nem tulajdonítható egyértelműen a melanoma okának, mert:

- Ötvenegy vizsgálat összevont elemzése szerint a gyakori leégés csupán 1,5-2-szeresére növeli a melanoma kockázatot. Ehhez képest a túlsúly 2,2-szeres kockázatot jelent a melanomára. A legnagyobb inzulinrezisztenciát mutatóknak 3,7-szeres, míg a magas éhgyomri vércukorszintűeknek 2.6-szoros kockázata van a melanomára. Az alkoholfogyasztás 2,1-szeres melanomakockázattal jár.

- Egy követéses vizsgálatban több mint százezer nőt követtek 8 éven át. Az eredmények szerint a hétnél több szabálytalan, nagyobb méretű anyajegy 5,3-szeres, a vörös hajszín - szemben a sötét (barna vagy fekete) hajszínnel - 4-szeres kockázatot jelentett a melanomára, de a napozás vagy leégések száma nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a melanomakockázattal.

- Egy másik követéses vizsgálat az öröklékenységet, a hajszint és az anyajegyek számát találta meghatározónak, de a napozás és a leégések száma ugyancsak nem volt szignifikáns kockázati faktor.

- Mivel leégni a világos bőrűek szoktak, ha ezt is figyelembe vesszük, a leégés, mint kockázati faktor eltűnik. Egy vizsgálatban ugyanis a két legérzékenyebb bőrtípusba tartozók melanoma kockázata 30-szoros volt a nehezen vagy soha le nem égőkhöz képest.

- A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kelta leszármazottak, akikre általában világos színű -szőke vagy vörös- haj- és szemszín, valamint a napon való könnyű leégés jellemző, melanomára hajlamosító géneket hordoznak. Ez azt jelenti, hogy a leégési hajlam pusztán csak jelez egy bőrtípust, amely UV hatástól függetlenül is hajlamos a melanomára.

- Az anyajegyek számát és jellegzetességeit gének határozzák meg. A szabálytalan anyajegyek növekvő száma növekvő melanomakockázatot képvisel, függetlenül attól, mennyire napsütötte országban él valaki. A leégésre kapott 1,5-2-szeres melanoma kockázatot nagyságrendileg meghaladja a nagyszámú atipikus anyajeggyel járó, vizsgálatonként eltérő 5-30-szoros kockázat.

[3]  Egy több országra kiterjedő, a szolárium hatását elemző vizsgálat nem talált megnövekedett melanoma kockázatot, a legfőbb rizikó tényező a bőrszín és az anyajegyek száma volt. A nők 3-4-szer többet szoláriumoznak, mint a férfiak. Ennek ellenére, a melanoma gyakorisága sok éves átlagban sem nőtt meg a férfiakhoz képest a nők körében.

[4] Egy kutatásokat összegző tanulmány kimutatta, hogy csupán a rákos megbetegedések 5-10%-a vezethető vissza genetikai eltérésekre, a maradék 90-95% a környezet és az életmód számlájára írható.

Figyelemre méltó, hogy míg az összes rákos megbetegedés maximum 10%-a hozható kapcsolatba a különféle sugárzásokkal (melyeknek az UV sugárzás csak egy kis része), számos olyan környezeti tényező van, főként kemikáliák, amik bizonyos fajta rákokhoz köthetők. A kemikáliák gond nélkül felszívódnak a bőrön át. Használatukat követően már 26 másodperc múlva megtalálhatók minden szervben a helyileg alkalmazott szer nyomai.

A statisztikák szerint, akik mindig használtak naptejet, több mint háromszoros kockázatuk volt a törzsön kialakuló melanomára, szemben azokkal, akik soha nem használtak. Az is gond a naptejekkel, hogy a legtöbb csak az UV-B sugarak ellen véd, és átengedi a sokkal perzselőbb és mélyre hatolóbb UV-A sugarakat. További probléma, hogy rengeteg naptej káros anyagokat tartalmaz, vagy pedig a napfény hatására bomlik le káros összetevőkre.

A napvédő gyártók azért használnak A-vitamint a termékeikben, mert antioxidáns, és ezért a bőr öregedését gátló anyagnak tartják. Újabb vizsgálatok szerint azonban a tumorok és léziók 21%-kal gyorsabban fejlődtek ki az A-vitaminos krémmel bekent laboratóriumi állatokon, mint azokon, amelyeket A-vitamint nem tartalmazó krémmel kentek be. Éppen elég környezeti stressz éri szervezetünket. Ne fokozzuk ezt a terhet azzal, hogy felszívódó kemikáliákat használunk annak érdekében, hogy megvédjük magunkat attól, ami évszázadokon át természetes, jó és gyógyító hatású volt - a naptól.