Influenza

    Még ma is sokan úgy gondolják, hogy az influenza cseppfertőzéssel terjedhet. Ez azonban nem magyarázza meg, hogy miért csak szezonálisan jelentkezik az influenza, miért robbanásszerűen terjed, hol rejtőzik a járványok közt a vírus, hogyan jelenhet meg egymástól távoli helyeken is egyidőben, s miért nem betegszik meg mindenki. [1]

    Nos, bizonyított tény, hogy a fertőzéses felső légúti betegségekkel és az influenzával szembeni természetes védelmet nem a védőoltások, hanem a magas D-vitaminszint jelenti. A dolog fordítva is igaz, az alacsony D-vitamin szintű embereknek kiugróan magas a légúti fertőzés kockázata. Nem hatástalan védőoltásokkal kellene ezt megelőzni, betegség esetén pedig antibiotikumokkal gyógyítani, hanem egyszerűen megfelelő mennyiségű D-vitamint kéne fogyasztani.

    A magyarázat az, hogy a D-vitamin drámai mértékben növeli a szervezet saját antimikrobiális fehérjéinek, mint a katelicidin és a béta-defenzin, a termelődését. A légcsőben és a tüdőben a fertőzésekkel szembeni első védekezési vonalat a velünk született immunitás részeként ezek a fehérjék képviselik, amelyek csak magas D-vitaminszint esetén termelődnek. [2]

    Az influenza új elmélete szerint a járványok akkor törnek ki, amikor a népességben kritikus szint alá száll a D-vitaminszint. És mikor történik ez meg tömegesen? Hát például őszi és téli hónapok vége felé, esős évszakokban, vagy napfolttevékenység idején, amikor a lecsökkenő UV-B sugárzás miatt alacsony D-vitaminszint alakul ki az emberekben. Nem a hideggel függ össze, hanem egyértelműen a lecsökkenő D-vitaminszinttel áll szoros kapcsolatban. A vírus nem "valahonnan jön", hanem a járványok közti időszakban az emberekben lappang.  Nyáron is kimutatható a vírus jelenléte, de az emberek mégsem fertőződnek meg csak nagyon ritkán. Pótlás nélkül kb. 2-3 hónap alatt kiürül a szervezetben elraktározott D-vitamin. Tél végére a lakosság 90-95 %-ánál D-vitamin hiány mutatható ki. [3]

    A mai orvosi ajánlás és a média teljesen félretájékoztatja a közvéleményt a szükséges D-vitaminbevitel mennyiségéről, aminek hátterében az Amerikai Orvostudományi Intézet (IOM) számításaiba csúszott durva hiba a felelős. Ők mai napig napi 600 NE (nemzetközi egység) D-vitamint tartanak szükségesnek, de az általuk alapult vett vizsgálatok újraelemzése szerint, napi 8900 NE a szükséges dózis a minimális D-vitaminszint eléréséhez. Ez azonban csak a csontozat szinten tartásához elég, immunológiai hatása csekély.  Mai álláspontok szerint, télen minimum napi 10 000 NE adaggal érhető el a valóban védelmet nyújtó D-vitaminszint. [4]

    Érdemes időnként megméretni a D-vitamin szintünket és az alapján szabni saját magunkra a dózist, mert hogy a szedett dózissal milyen vérszint alakul ki, azt nem csak az évszakok, de számos más táplálkozási és antropometriai paraméter is befolyásolja.  A 38 ng/ml általában védőhatásúnak bizonyul, de a fertőzéses eredetű légúti betegségekkel szembeni természetes védelmet a magas, legalább 40-50 ng/ml D-vitaminszint jelenti. Ajánlatos azért a vérszintünket 50 és 80 ng/ml között tartani, mert a kutatások szerint ez a magasabb szint szükséges ahhoz, hogy a D-vitamin a leghatékonyabban el tudja látni a megelőzés feladatát. [5]

    Fontos azt is tudni, hogy önmagában szedve a D-vitamin kevésbé hatékony, sőt, kis mértékben a nem megfelelő kalciumfelszívódás miatt, hosszú távon akár még káros is lehet. A D-vitamin magnézium bevitele nélkül nem tud aktiválódni és nem hasznosul, valamint a D-vitamin hatására felszívódó kalcium csak akkor kerül megfelelő helyre, vagyis a csontokba az érfal helyett, ha K2-vitamint is szedünk mellé! A D-vitaminreceptorok aktiválásához szükség van A-vitaminra is. A túlzott fruktózfogyasztás semlegesíti a D-vitamint! A D-vitamin vérszint-emelő hatását a vele együtt szedett kalcium jelentősen lerontja! Ezekről itt olvashatsz: https://llambda.blogspot.com/2024/01/i-az-erem-ket-oldala-napfenyvitamin.html

    Gondold át. Ha optimalizálni akarod a D-vitamin szintedet, és nem csupán a csontokra gyakorolt hatás szempontjából, akkor a vitaminpótlás elkerülhetetlen. De a napfény ingyen van, a D-vitamin pedig olcsó.

--------------------------------

[1] Az 1600-as évektől igazolt, hogy az influenza egymástól távoli települések egy időben ütötte fel a fejét, de nem az utazó fertőzött személyek vitték át a fertőzést egyik helyről a másikra, hiszen akkoriban napokba tellett lovon vagy szekéren - pláne télen - eljutni egyik településről egy másikba. Az 1700-as évektől feljegyzett nagy világjárványok szinte mindig egybeestek a 11 évenként jelentkező fokozott napfolt-tevékenységgel, amely bonyolult folyamatok révén tartósan csökkenti az UV-B sugárzást.

[2] Mind a felhámsejtek, mind a falósejtek megnövelik az antimikrobiális katelicidin termelését a D vitamin jelenlétében. Egy géntanulmány kimutatta, hogy a D-vitaminnal kapcsolatos katelicidin termelés 60 millió éven keresztül megőrződött az emberekben. Ezáltal az immunrendszer óriási előnyre tett szert a baktériumos és vírusos fertőzésekkel szemben. A patogén mikrobák, mint amilyenek a felsőlégutakat népesítik be, stimulálják a hidroxiláz termelést, ami egy fajta seco-szteroid hormonná alakul, és ez egy sor védelemben szerepet játszó gént aktivál. A D vitamin további PAMP receptorokat indukál a külhámrétegben, amely a kórokozók felismerését és az ellenük való védekezést szolgálja. A D vitamin fokozza a felhámszövet helyi kapacitását az endogén antibiotikumok termelésére, ugyanakkor tompítja az adaptív immunválasz bizonyos tüneteit, különösen azokat, amelyek az akkut gyulladás tüneteiért felelősek. Ezáltal elkerülhető az un. "cytokin vihar", azaz a gyulladásfaktorok mértéktelen termelődése.  

[3] Az 1918-19-es spanyol influenzajárvány hatását vizsgálva, kimutatták, hogy a szövődményként kialakuló tüdőgyulladás és halálozás az UV-B sugárzással fordítottan volt arányos, azaz minél napsütöttebb volt egy régió, annál alacsonyabb volt a szövődmény és a halálozás gyakorisága. A Covid-19 járvány adatainak utólagos elemzése is azt bizonyította, hogy akiknek magas volt a D-vitaminszintje, azok vagy meg sem betegedtek, vagy kisebb tünetekkel vészelték át a fertőzést.

[4] Az IOM úgy kalkulálta, hogy a 20 ng/ml szintet – ez szerintük a csontozat építéséhez elégséges szint - 600 NE D-vitamint biztosítja. Két kutató az IOM ajánlás alapjául szolgáló vizsgálatokat újraelemezve, kimutatták, hogy ennek minimum a tízszerese biztosítja a megfelelő D-vitaminszintet. Ugyanakkor 600 NE D-vitamin csak 10 ng/ml szintet hoz létre, viszont a mai határértékek alapján 12 ng/ml alatti D-vitaminszintet komoly D-vitaminhiánynak tekintjük. A nemzetközi ajánlással szem bemenve 14 magyar orvosszervezet konszenzus konferenciáján napi 2-4 ezer NE D-vitamin beviteli ajánlást fogalmaztak meg.  Felnőtteknek télen napi 10 000 NE-t, gyerekeknek pedig 13 testsúly kilogrammonként 1-2 ezer D-vitamin biztonsággal fogyasztható.  Akut felsőlégúti megbetegedés esetén érdemes 3-4 napig napi 50 000 NE D-vitamin beszedni.

[5] Akiknek 10 ng/ml alatt van a vérükben a D-vitaminszint sokkal valószínűbben betegednek meg légúti fertőzésben, mint a 30 ng/ml vérszintűek. A 38 ng/ml szintet tekintve választóvonalnak, az ez alatti D-vitaminszintet mutatóknak 2.5-szer nagyobb kockázata volt a légúti megbetegedésekre, mint a választóvonal feletti szintűeknek. Minden 4 ng/ml D-vitaminszint növekedés 7% csökkenést jelentett a légúti fertőzések kockázatában, tehát a normál D-vitaminszintnek valahol 50 ng/ml fölött kéne kezdődnie. Természeti népekben az átlagos D-vitaminszint valóban 40 és 50 ng/ml között mozog.