. Lambda . blog

          1950-ben február 27-én született Szentendrén SOMOGYI PÉTER magyar biológus, neurobiológus, a központi idegrendszer és az agy szerkezetének, illetve neuronhálózatának nemzetközileg elismert kutatója. 1983-tól az Ausztrál Flinders Egyetem oktatója és kutatója.1985-től az oxfordi Anatómiai és Neuropharmakológiai Intézet társigazgatója, 1998-tól igazgatója. 1987-ben védte meg a biológiai tudomány akadémiai doktori értekezését. 1996-tól az Oxfordi Egyetem neurobiológia professzora. 2000-ben a londoni Királyi Társaság felvette tagjai sorába. 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, 2004-től levelező tagja, majd 2013-tól rendes tagja. Ezenkívül 2006-tól a Leopoldina Akadémia, 2009-től az Európai Akadémia (Academia Europaea) tagja. 1978-tól a Neuroscience, 1987-től a Journal of Chemical Neuroanatomy, 1989-től az Experimental Brain Research, a Journal of Neuroctyology, 1990-től pedig a Celebral Cortex című tudományos folyóiratok s...

          Vegyünk egy macskát és helyezzük egy lezárt dobozba. Irányítsunk a doboz belsejében egy puskacsövet az állatra, a fegyver ravaszát pedig kössük egy uránatom mellé elhelyezett Geiger-Müller számlálócsőre. Ha az uránatom elbomlik, érzékeli a számlálócső, a fegyver elsül, a macska elpusztul.           Nos, a kvantumfizika szerint, nem lehetünk bizonyosak abban, hogy az uránatom elbomlott-e. Figyelembe kell vennünk egyrészt az elbomlott, másrészt az el nem bomlott atom hullámfüggvényét (Schrödinger egyenlete). Az uránatom azonban vagy elbomlik, vagy nem. A kvantumelmélet alapján, a macska állapotának leírásakor a macska két lehetséges állapotának az összegét kell megadnunk. A macska tehát se nem élő, se nem holt, hanem egy döglött és egy élő macska összegeként jelenik meg. Ezt diktálja a kvantumfizika. Ezt diktálja különben a józan eszünk is, nem igaz?            A kínos paradoxont még n...