Van-e a nőnek lelke?

Ha a kérdést így fordítjuk: „aki” vagy „ami”-e a nő, akkor váratlan módon egy tudományos problémát kapunk. A legújabb agyi képalkotó technikák ugyan nem teszik láthatóvá a nőben lévő „lelket”, azt viszont lehet tanulmányozni, hogy az emberek (értsd férfiak) lelkes élőlénynek látják-e a nőket. Nos Otto Weininger osztrák filozófus szerint "a nő semmi, csupán anyag" [ Nem és jellem - Elvi tanulmány. Ontológiailag minden egyes nő a szó legtágabb értelmében vett „természethez” tartozik, s nem pusztán faktuális, hanem kozmikus értelemben. Ezzel szemben a férfi virtuálisan a a természethez képest transzcendens, a dualitásnál előbbvaló és magasabb rendű princípiumot testesíti meg. Amikor azt mondjuk, hogy a nőnek nincs lelke, semmi mást nem állítunk, mint ezt, jól tudva, hogy maga a megfogalmazás könnyen félreértéshez vezethet. Tudniillik, ha a lélek szót a görög psyché életprincípiumot kifejező, eredeti értelmében vesszük, nemcsak azt kell megállapítanunk, hogy a nőnek van lelke, hanem azt is – és ez a pontos megfogalmazás –, hogy a nő maga a lélek. Az, amit a nő a természetből, mint abszolút nőből kifolyólag hiányol, és amivel mint nő, mint „nem ember” sohasem rendelkezhet, nem a lélek (psyché), hanem a szellem (nous). Szellemen itt azt a természetfeletti princípiumot értjük, amire a római katolikus teológia utal, amidőn Szentlélekről beszél, és – nagyon helyesen – kitart azon meggyőződése mellett, miszerint – a nővel ellentétben – csak a férfi teremtetett Isten képmására. 😋