Köszöntő

 

Tisztelt Sapientia Egyetem végzősei,

        Nem mindegy, hogy milyen anyagból van az ember, mert az élet olyan, mint egy malomkő: vagy leőröl vagy kicsiszol.

         A ti életetek is fordulóponthoz közeledik, megpróbáltatások sorozatához, amit gyakorlat nélkül nem fogtok tudni teljesíteni. Sikeressé egy szerencsés perc alatt is válhattok, de hasznos emberré fáradtságos évek tesznek. Gyakoroljátok hát, hogy akadályokat győztök le, gyakoroljátok a határozottságot, céltudatosságot és akaratot, amíg azzá az energiává nem válik, ami minden nehézségen átvisz majd benneteket és lehetővé teszi, hogy ugyanazt a hibát ne kövessétek el újra és újra. Akkor is ragaszkodjatok álmaitokhoz és céljaitokhoz, ha a megvalósításuk lehetetlennek látszik és bízzatok magatokban, mert minden napnak vannak ajándékai, minden nap születik valami új, amiért érdemes küzdeni. 

        Az életet nem azok a napok jelentik, amelyek elmúltak, hanem azok, amelyekre emlékezünk, habár ritkán lesz olyan helyzet az életben, hogy mindenki szeressen. Ezért fontos, hogy észrevegyétek az életben a jót, és meg tudjátok különböztetni a rossztól. Ehhez arra is szükségetek lesz, hogy ne csak a szemetekkel lássatok, és az eszetekkel gondolkodjatok, de a szívetekkel is. Ha tanáraitok jól végezték dolgukat, akkor ma már tudjátok, hogy mindenki képes elérni céljait és ehhez nincs szükség csodákra, mert minden csodának látszó történés mögött TE MAGAD vagy.

        Kívánom, hogy érjétek el céljaitokat és találjátok meg helyeteket az életben. 😊