. Lambda . blog

             A légzés komoly munkavégzést jelent. Nyugalmi állapotban a szervezet energiafelhasználásának 3-5 %-át a légzőizmok fogyasztják. Ennyi energiával naponta 25 tonnát 1 méter magasra lehetne emelni, vagy ha úgy tetszik, 1 kg tömeget 25.000 méterre. Intenzív munkavégzésnél akár a 25-szörösére is növekedhet ez az energiafelhasználás! A légzés által az ember oxigént kap, mely a sejtekben zajló folyamatoknál energiaforrásként szerepel. A szén-dioxid mint az oxigén-anyagcsere fontos melléktermékét, a sejtek folyamatosan termelik, a vér a tüdőkhöz szállítja, ahonnan aztán a kilégzéssel kiürül. Az egészséges szervezet sejtjei 2% oxigént és 6,5% szén-dioxidot tartalmaznak. A belélegzett levegő 21% oxigént, 0,04% szén-dioxidot, a kilélegzett levegő körülbelül 16% oxigént, 4,0% szén-dioxidot tartalmaz, a többi gázok százalékos aránya csak kismértékben változik. Egy felnőtt ember percenként átlagosan 14 alkalommal vesz levegőt, ami percenként 7 lite...

          Hogy a világ olyan amilyen, az a fizikai állandók meghökkentően pontos összehangolásának a következménye. Ha például a gravitációs erő csak egy milliárdnyival kisebb lett volna az ősrobbanás pillanatában, mint amennyi, akkor szétspriccelt volna az Univerzum. Ha pedig egy milliárdnyival nagyobb lett volna, akkor az első pillanatban vissza is zuhant volna önmagába. Az atommagokon belüli erő ha egy milliárdnyival kisebb, akkor csak hidrogén atommagok léteznének, ha egy milliárdnyival nagyobb, akkor csak hélium.           A gravitáció és a mikrofizika erőit 36 nagyságrend választja el egymástól, de ha ezen az elképzelhetetlenül tág spektrumon az erők csak kevéssé is más értéket vennének fel, akkor lehetetlen volna az atomok, a bolygók és az élet létrejötte. Mivel legalább 26 természeti állandó nagyon pontos értéke szükséges ahhoz, hogy a világegyetem képes legyen az élet létrehozására, létrejöttének a valószínűsége a null...

            A való világ körülöttünk analógnak mondható változások sorozatából áll. Az emberi érzékelés, a látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés mechanizmusa mind mind analóg technikákra alapul. Még az emberi felfogás mechanizmusa is analóg, habár az analóg digitális kettősség az emberi agy tevékenységében már felismerhető.           Az analóg jel legfontosabb jellemzője a folytonosság. Folytonosság időben, de egy folyamatosan változó jel a pillanatnyi értéke (nagysága) szerint is. Ebből adódóan, az analóg jelek információ tartalma végtelen. Ha digitális jelet állítunk elő belőle, az információ vesztességgel jár. Miért van mégis az, hogy a műszaki világ egyre több téren igyekszik áttérni az analóg technikáról, a digitális rendszerekre, ha az analóg technikával - úgy tűnik - nagyobb pontosság érhető el?            A magyarázat az ideális és a valós viszonyok különbségében rejlik. Az an...

          A teológusok azt jósolják, hogy a jövő ájtatos életű embere misztikus lesz. Ha belegondolunk, bizony, a mai idők individualizmusának szinte semmi sem felel meg jobban, mint a miszticizmus (misztika – a fölérendelt lénnyel való egyesülés megtapasztalása, transz, meditáció, ima segítségével). Sokan már azt is feltételezik, hogy egy olyan paradigmaváltás fog hamarosan bekövetkezni a tudomány területén, amely a spiritualitást tagadó, az anyagon alapuló tudománytól olyan irányába vezet bennünket, amely integrálja a tudományt és a spiritualitást. 😊

              A XIX. század idején megduplázódott az emberi tudás. A két Világháború között megint megduplázódott az emberi tudás. Az ezredfordulón már csak 9 évre volt szükség az emberi tudás megduplázásához. Manapság már 13 hónap alatt duplázódik meg és nemsokára eljön az az idő, amikor 12 óra elegendő lesz az emberi tudás megduplázásához! 😊

            A statisztikák szerint, a labdához kapcsolható igék száma meghaladja a nővel társítható cselekményt kifejező szavak mennyiségét. 😊