. Lambda . blog

          A műszaki szépség kihoz a sodrunkból. Zavarba hoz minket, egyenesen mellbevágó szembenézni a ténnyel, hogy egy technikai megoldás is olyan szép lehet a szó valódi értelmében, mint egy festmény, egy vers, vagy egy szimfónia. Ritkán akarjuk észrevenni a műszaki szépséget, nem jelenítünk meg a gyárakat, a gépeket a művészetben, nem vagyunk hajlandóak elismerni a művészet és a tudomány intellektuális és szellemi rokonságát. Pedig a műszaki szépség is rendelkezhet minden másfajta szépséghez hasonló közvetlen hatással.  A mellékelt remekmű legyen rá példa. 😋

Mindeddig nem sikerült megmagyarázni egyértelműen a tudat és a szubjektív érzések eredetét, és ez alighanem a tudomány legnagyobb megoldatlan problémája. Egy misztérium. Egy olyan jelenség, amellyel kapcsolatban nem tudjuk mit gondoljunk róla - egyelőre. Úgy néz ki, hogy az általunk tapasztalt világ csak egy szelete egy nagyobb valóságnak, ami a tér-idő tudásunkat most még nagyságrendekkel meghaladja és ezt nem tudjuk megmagyarázni a jelenlegi ismereteinkkel. De azon elgondolkodhatunk, hogy a valóság, vagyis amit mi érzünk, látunk, tapasztalunk a környező világból, az tényleg valós-e? Mi van, ha az agyunk határozza meg a valóságot?  Még nincs tudományos magyarázat arra, miért váltanak ki bennünk érzéseket és érzelmeket a külvilágból érkező ingerek. De a tudomány felderített már egy jó pár agyi neuro-fiziológiai folyamatot, amelyek akár létrehozhatják a tudatosság jelenségét. Számos kísérlet bizonyítja például, hogy ingerszegény környezetben az agy megteremti a saját valóságát, a...

          Tudtad? A klinikai halál állapotából visszatért emberek gyakran számolnak be olyan érzésekről, hogy kiléptek a testükből és egy sötét alagúton haladtak keresztül, amelynek a végén fényesség várta őket. Mivel a Biblia nem tartalmaz egyértelműen halálközeli élménynek tekinthető leírást, nézzük meg mit gondol erről a tudomány. 

Képzeljünk el egy repülőgépet egy futószalagon, ami legalább olyan hosszú, mint egy normális kifutópálya.  1. Fel tud-e szállni a repülő, ha a futószalagot ellentétes irányba mozgatjuk olyan sebességgel, ami a repülő szilárd talajról történő felszállásához szükséges? 2. Fel tud-e szállni a repülő, ha a futószalagot ellentétes irányba mozgatjuk olyan sebességgel, ami megegyezik a repülő kerekének a forgási sebességével? 3. Le tud-e szállni a repülő a futószalagra, ha a futószalagot ellentétes irányba mozgatjuk olyan sebességgel, ami megegyezik a repülő földhöz viszonyított sebességével a leszállás pillanatában? 😇