Nőnapra

A képzelet tudományban való alkalmazásának a képessége azoknál tapasztalható, akik össze tudják kapcsolni a művészetet és a tudományt. Akik hisznek benne, hogy számít a szépség. Akik értik a költészetet, de a matematikában és a gépekben is felfedezik a romantikát. Ezek szerint természetes, hogy NŐ volt az első ember, aki képes volt meglátni a szépséget egy számoló gépben és segített elvetni a digitális kor magját. NŐ érdemelte ki a világ első számítógép programozója címet, mert Ő volt az, aki a XIX. század közepén Jegyzeteket írt Babage analitikus integrál és differenciál számító gépéhez. Az ebben leírt Bernoulli számok generálásához szükséges algoritmus és részletes programleírás volt a valaha kiadott első számítógépes program. Alatta pedig Ada Lovelance nevének kezdőbetűi szerepelnek.

Ada négy olyan koncepciót fejtett ki, amelyeket csak egy teljes évszázaddal később, a számítógép megszületésekor tudtak kellőképpen értékelni.

1. a modern számítógép alapelve: egy olyan gép koncepciója, amely újra programozással korlátlan és változtatható feladatok megoldására alkalmas.

2. a számítógépes művelet meghatározása: művelet, amely nemcsak számok, de minden olyan jel viszonyát megváltoztatja, amelyek logikai kapcsolatban vannak egymással

3. részletesen kidolgozta azt az eljárást, amit ma számítógépes programnak vagy algoritmusnak nevezünk, hihetetlen, de meghatározta a szubrutin és a rekurzió elvét.

4. Felvetette a mesterséges intelligencia metafizikai témáját: képesek-e a gépek gondolkodásra? A válasza erre az volt, hogy: nem. Ez a téma akkoriban még olyan „érthetetlen” dolog volt, hogy egy évszázaddal később nevezte el Turing, a számítógép úttörője „Lady Lovelance ellenvetés” -nek.

Adát az idők során ünnepelték feminista ikonként és a számítástechnika úttörőjeként, Az USA védelmi minisztériuma ADÁnak nevezte el magas szintű objektumorientált nyelvét. Hatása jelentős és inspiráló, bármely más kortársánál jobban látta a jövőt, amelyben a gépek az emberi képzelet társává szegődnek. A költői tudomány iránti érzékének köszönhetően képes volt lelkesen hinni a számoló gép tervében, amelyre a kor tudományos világa csak legyintett és megértette, hogyan lehet felhasználni egy ilyen eszköz kapacitását bármilyen formátumú információ esetében.

1852-ben, 32 évesen halt meg, egy vidéki temetőben helyezték nyugalomra, költő apja, Lord Byron mellett, akit sohasem ismert. Bebizonyította, hogy a kreativitás ott jelentkezik, ahol a művészet és a tudomány találkozik és képes volt olyan módon megérteni a költészet és a logikai elemzés közötti kapcsolatot, amely meghaladta apja tehetségét.

 

Ja, és Boldog Nőnapot Kívánok! 😊