Metál sztori I.

        A modern kozmológiai elméletek szerint a lítium egyike annak a három elemnek, a hidrogén és a hélium mellett, amely az ősrobbanásban keletkezett. Az ősrobbanás-elmélet szerint azonban háromszor annyi lítiumnak kellene lennie az univerzumban, mint amennyiről ma tudunk. Lehet, hogy az elmélet beigazolódik és megtalálják a hiányzó mennyiséget, de lássuk be, erre azért kockázatos stratégiát építeni.

        Pedig az elektromos autók elterjedése miatt a lítium iránti kereslet robbanásszerűen növekszik, hiszen jelenlegi ismereteink szerint a lítium-ion akkumulátor a legjobb megoldás az energia tárolására, nem csupán az elektromos autókban, hanem számos elektronikai termékben is.

        Ha a Goldman Sachs elemzése helyénvaló és 2030-ban már 83 millió elektromos jármű szeli az utakat a mostani 2 millió helyett, akkor az elektromos autózás elterjedése – feltéve, ha ez lítium-ion alapon történik – drasztikus keresletet támaszt a lítium iránt.

        Egy elektromos személyautó 80kwh akkumulátorához közel 15 ezer mobiltelefon akkumulátor kapacitására van szükség, ehhez 4-7 kg lítium szükséges. Igaz ugyan, hogy a mobiltelefon akkumulátort másfél-két évente kidobjuk, mivel csak 300 töltési ciklusra képes, lítium-polimer típusúak és naponta szinte teljesen le vannak merítve és újra fel vannak töltve. A minimum 12 éves élettartamra méretezett elektromos autó lítium-ion akkumulátora viszont 1.500 ciklusra képes és ritkán van a 20-30%-os szint alá lemerítve, nem hogy 3-5%-ig. Ráadásul az elektromos autók akkumulátorait a mobiltelefonok akkumulátoraival szemben nem szükséges teljesen újrahasznosítani: ha ugyanis 12 év alatt az akku kapacitása annyira lecsökken, hogy az elérhető hatótáv már kevés, akkor majd fel lehet használni fixen telepített, sziget üzemű napelem-rendszerek vagy akár szélgenerátorok mellé. Egy régi akkucsomag pl., még ha 66%-os szinten is van, akkor is maradt 50 kWh kapacitása, ami egy átlagosnak mondható háztartás átlagos 2 kW-os elektromos fogyasztását 24 órán át biztosítja.

        Szóval, a trend egyértelmű: a világ az elektromos autózásra és a megújuló energiaforrások tárolására szeretne áttérni, és ehhez lítium-akkumulátorok kellenek. Ezért ma már sokkal több lítiumot lehet eladni, mint 18 éve és sokkal magasabb áron. Míg az ezredforduló után még 2 ezer dollárért adtak egy tonna lítiumot, 2009-ben már 5 ezerbe került, 2015-ben 6 ezer dollárt ért, 2016-ban 7 ezret, majd a Tesla 3-as modell bejelentése után brutális csúcs volt a lítium piacán, majdnem 14000 dollárra ugrott az árfolyam, ami azért csak előrejelez valamit. De nem kell megijedni, hiába emelkedik ilyen vadul a lítium ára, az akkumulátor ára éppenséggel csökken. Ennek az az oka, hogy az akkumulátor árában a lítium alapanyag költsége csekély hányadot képvisel, mindössze 3-4 százalékot, a termelés és a termelékenység viszont jelentősen növekszik.

        A kőszén mozgatja a világot, írta Jókai a Fekete gyémántokban. Nos, közel másfél évszázad után nagyon úgy tűnik, hogy hamarosan a lítium fogja mozgatni a világot. 

 

(Folytatása következik.) 😊