Család
Az ember magánéletének sikerességét boldog, kiegyensúlyozott családi léte alapozza meg bármely életkorban. Az ember társas lény, a családi együttélés számára a legtermészetesebb együttélési forma, amely testi, lelki, szellemi fejlődése számára a legkedvezőbb. Az emberek családban nőnek fel, és túlnyomó többségük egész élete is a család keretei között zajlik le. Ennek során az emberek tudatában a családi intézménynek számos, egyedi vonásokkal átszőtt képe alakul ki, és ez elevenedik meg a családfogalom hallatára. E fogalomra az emberek többnyire érzelmileg is reagálnak: a család vagy valami jót, kedveset jelent, vagy pedig a káros élmények hatására a rossz, az ártalmas megtestesítője lesz.
Ezen még az sem változtat, hogy egyes kultúrákban más és más elképzelések élnek arról, hogy kik alkotják a családot. Sokféle család létezik, beleértve a házasság nélküli együttélést, az újra egyesült családokat, az egyszülős családot, a gyermektelen párokat, esetleg a kommunákat, és akár a gyermeket nevelő homoszexuális párokat is. Közös ezekben a kis-közösségekben, hogy tagjai testben és lélekben összetartoznak.
És akkor mi az, ami különböző? Minden család más-más értékrendszer alapján szerveződik. Nincs olyan, hogy hagyományos értékrendszer. Lehet olyan család, amelynek tagjai közt sok gyerek, vagy egyszülős, mozaik, poligám, vagy poliandrén, akkor miért ne lehetne család az is, amelyben két ember – nemtől függetlenül – szeretetteljesen, együtt értésben él együtt, mindenféle papír nélkül.
Habár vannak a jelenlegi családmodellnek funkcionális válságjelenségei (mint a házasodási hajlandóság változása, az élettársi kapcsolat megítélésé, a válások számának növekedése, a gyermekvállalási kedv csökkenése, házasság nélküli együttélési formák stb.), mégis inkább a család intézményének átalakulásáról beszélhetünk. A családról való megváltozott gondolkodás eredményeképpen egyre inkább előtérbe kerül az a szemléletmód, hogy a családot egy nyílt dinamikus rendszerként kell elfogadni, melyen belül érzékelhetjük egyrészt a család funkciónak, másrészt a családtagok szerepének megváltozását. Az egészséges család dinamikus: állandóan alkalmazkodik a változó környezethez, időben felismeri a problémákat, képes önmagát és a kölcsönös viszonyokat is átstrukturálni. Tagjainak szabadságot biztosít, de gondoskodik is róluk; tagjai érzelmileg involváltak, de tisztelik az egyéniséget is, felismeri és elfogadja a korlátokat és a határokat.
Sokan úgy látják, manapság az azonos neműek is kompatibilisek társadalmilag házassági célokból, de még úgy tartják, hogy a gyerek fejlődésének legfontosabb közegében, a családban szükség van mind a két félre, hogy a gyerek a megfelelő férfi és női modelleket tudja követni. Úgy látják, hogy vannak az életnek és társadalomnak olyan összetevői, amelyek azért váltak hagyománnyá, mert nem változtathatóak vagy pedig nem változtathatjuk meg büntetlenül, mert ha megtesszük, előre nem látható megoldhatatlan problémákat okozunk.
Történelmi pillanat közeleg egy 100 éves nagy ország történetében: Románia arról dönt, mi a család. Mint ismeretes, az állampolgári kezdeményezésre tervezett október 6/7-i népszavazás tétje, hogy az alkotmány „egy férfi és egy nő önkéntes elhatározással létrehozott házasságaként” határozza meg a családot. Az azonos neműek házasságának későbbi legalizálását megakadályozó törvényjavaslat polgári kezdeményezésként - a szükséges félmillió helyett - több mint hárommillió támogató aláírással került 2016-ban a parlament elé. Az aláírásokat a Koalíció a családért nevű szervezet gyűjtötte össze.
Az alkotmány jelenlegi meghatározása szerint "a család két fél szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságra épül". Sikeres népszavazás esetén ezt a bekezdést helyettesítené az, hogy "a család egy férfi és egy nő szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságon, a házastársak egyenlőségén és a szülők azon jogán és kötelezettségén alapul, hogy biztosítsák a gyermekek eltartását, nevelését és oktatását". Romániában kétharmados parlamenti többséggel lehet módosítani az alkotmányt, amit azonban egy érvényes és eredményes népszavazásnak is meg kell erősítenie. A referendum érvényességéhez a választásra jogosult román állampolgárok több mint 30 százalékának, vagyis több mint 5 millió 670 ezer választónak kell szavaznia.
Nem fogok itt a továbbiakban azzal foglalkozni, hogy a különböző társadalomtudományok miként határozzák meg a család fogalmát; milyen funkciókat lát el a család, és szerkezetét tekintve milyen családtípusokkal találkozhatunk napjaink társadalmában? Különben is nehéz ezt meghatározni. Ha az átlagembert megkérdezik, hogy mi a család? a válasz rendszerint: Nem tudom pontosan, de azt remélem, hogy nekem jó családom lesz.”
Bizony, a család újra értelmezése nem egyszerű dolog. De vegyük észre, hogy van egy óriási különbség a család és a házasság között. A család természetes módon jött létre, az ember biológiai szaporodásának és utódok felnevelésének körülményei következtében. És a biológiai meghatározottság nagyon korlátozottan változtatható. A házasság viszont teljes egészében kulturális képződmény. A kulturális intézmények pedig változékonyak, helytől és történelmi időtől függően, így a házasság korról korra újra értelmezhető, ötletszerűen változtatható, befolyásolhatják a divatok. Most úgy néz ki, a házasság válságban van. A válások száma 50% körüli a nyugati országok többségében, a házasságon kívül született gyerekek aránya egyre növekszik, és a kapcsolatok döntő többsége házasság nélkül jön létre. A házasság és a család már korántsem olyan elválaszthatatlan, mint a történelem során volt. A családok nagyobb része él házasságon kívül. Sok országban az egyszülős családok száma eléri a 40%-ot, ha ehhez hozzáadjuk a házasság nélküli családokat, akkor nyilvánvaló, hogy a család ma már nem kötődik feltétlenül a házassághoz.
Akkor a házasság csak egy jogi kategóriává vált, ami pusztán annyit jelent, hogy papírom van róla, hogy házas vagyok? Vajon a világ balratolódása és liberalizálódása a házasság családtól való elszakítása, a szakralitástól való megfosztása és a vallástól való elválasztása irányába terelte a kapcsolatokat? A társadalom egy része úgy gondolja, hogy nincs rendben az, hogy alapvető emberi jogaikban korlátozzunk egy csoportot, csupán azért, mert a vallásunk nem ért egyet az életvitelükkel. Fontos lenne tehát akkor ilyen értelemben különbséget tenni jogi és vallási fogalmak között?
Nos, milyen modellt válasszunk? Mielőtt válaszolnánk erre a kérdésre, nézzük meg mit javasolnak nekünk a mi nagyjaink.
A katolikus püspökök úgy vélik, a módosítás teljes összhangban van a szentírás tanításával és a nemzeti örökség szellemével. Mint mondják: a kezdeményezést aláírásával támogató 3 millió állampolgárral közösen ismételten kijelentjük, hogy a jelenlegi „felek” megnevezésnél az „egy férfi és egy nő” pontosabban fejezi ki azt, hogy mit jelent a keresztény házasság és a család Romániában. Csak egy férfi és egy nő között megkötött házasság képes garantálni a társadalom fennmaradását és a házasságot nem tehetjük egyenlővé semmiféle szövetséggel, amit a „felek” kifejezés magában rejthet.
A MPP a családot az élet legtermészetesebb közösségének, a társadalom legősibb, alapvető elemének tartja, amely önmagában hordja célját és igazolását. „A társadalom sejtjét a férfi és nő házassága révén létrejött család képezi, amely igazodik a teremtés rendjéhez is. Az egynemű párok életközössége kívül esik a keresztény házasság és család fogalomkörén, az ilyen esetekben fogalmilag kizárt a házasság, illetve a család megnevezés használata. Az élettársi kapcsolatot külön törvényben kell szabályozni.” - így vélekednek.
Az EMNP kinyilvánította: a népszavazást az erdélyi társadalmi valóság és a történelmi egyházak mértékadó véleménye tudatában esélyként látják a család és a házasság intézményének megerősítésére. A család és a házasság gyakorlatának európai válsága idején, a népszavazás egy lehetőség arra, hogy a létező társadalmi egyetértés mentén, a házasság, mint férfi és nő szabad akaratából létrejött közösség, alkotmányos védelmet kapjon - áll az állásfoglalásban.
A liberálisaink hangsúlyozzák, hogy a család fogalma nem az, amit a jelenlegi kormány annak tart, és a házasság csak egyike a család alapjául szolgáló lehetőségeknek. Szerintük, hogy mit ért család alatt az egyén, az a szabad döntése, mellyel kapcsolatban az államnak nincs más teendője, mint hogy világnézetileg semlegesen, egyik családformát sem priorizálva ismerje el valamennyit. Az állam ma nem ezt teszi, hanem korlátozza a családfogalmat hátrányosan megkülönböztetve ezzel sokakat.
Képviselőink egy része pedig úgy értékeli, hogy a család fogalmának leszűkítése veszélyes, és bármikor adódhat egy olyan helyzet, amikor egy rosszindulatú értelmezés miatt például az egyszülős családok, vagy a nagyszülőkből és unokákból álló családok, vagy olyan családok, ahol egy felnőttkorú személy neveli kisebb testvéreit, eleshetnek a jogi védelemtől.
A nemzetközi emberi jogok megsértéséhez és a homofóbia felerősödéséhez vezethet az a népszavazás, amelyet Romániában terveznek megszervezni a család alkotmányos meghatározásának módosítása céljából - közölte az Amnesty International emberjogvédelmi szervezet.
A végére hagytam az RMDSZ-t. A szövetség a maga nagy, feneketlen bölcsességével arra buzdítja a népet, hogy mindenki szavazzon a saját maga belátása szerint. Azzal ugyan egyetértenek, hogy a házasság egy férfi és egy nő között köttessék, mivel azonban aggályosnak tartják, hogy a javasolt szöveg összemossa a házasság és család fogalmát, úgy ítélik meg, hogy ez a polgári kezdeményezés egyértelműen a család fogalmával foglalkozik, nem pedig a házasság fogalmával, ezért többnyire tartózkodtak a szavazáson.
Látjuk van itt kérdés elég a referendummal kapcsolatban is: Románia Parlamentje vajon olyan döntésre készül, amely előtt nem szervezett valódi közvitát, nem elemezte teljes mélységében, nem veszi figyelembe sem az európai normákat és értékeket, sem a román társadalom reális szükségleteit? Vajon a két demokratikus eszközt – az állampolgári törvénykezdeményezés és a referendum intézményét – oda züllesztették, hogy egyes nyomásgyakorló csoportok céljait szolgálja? A lakosság gondjainak megoldását célzó együttműködés helyett a referendum a társadalom megosztását fogja-e eredményezni, mesterségesen létrehozott, mély és veszélyes szakadást?
Tény, hogy a legnagyobb közérdeklődést célzó témák, mint a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentése, a gazdasági fejlődés, az oktatás, az egészségügy, az igazságügy, a demokratikus konszolidáció, és más olyan problémák, amelyek közvetlen hatással vannak a családok életére Romániában, nem képezik mozgósítás és közvita tárgyát.
Nehéz a választás? Pedig igencsak nagy a tétje. Egy ország törvényei arról árulkodnak, hogy a benne élők milyen értékek mentén kívánnak haladni. Ha a szavazás már megtörtént, akkor pedig az irány már nem kívánság lesz, hanem megszabott út. Olyan út, amely meghatározza az ország jövőjét.
Ha már eléggé összezavarodtunk, gondoljunk arra, hogy egy dolog azért biztos: e földi vándorúton ama bizonyos hamuban sült pogácsa: a család.
Ranschburg Jenő: Mágia
Emlékszem rá, egyszer megvert apu,
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Írd meg a véleményed: