Képlet I.

        A tapasztalatok szerint nem ritka, hogy felcseréljük a fejünkben a "ha A, akkor B" valószínűséget a "ha B akkor A" valószínűségével. Haragszik rám a galambom, mert nem szól, tartja a népdal. Nos, ilyen az ember, ahelyett, hogy higgadtan felmérné, mennyire valószínű, hogy ha nem szól akkor haragszik, rögtön azt kalkulálja, mi a valószínűsége annak, hogy ha haragszik, akkor nem szól, ami általában csüggesztőbb eredményt hoz. Pedig minél ritkább a harag és minél gyakoribb a csend, annál inkább ideje lenne újragondolnunk azt, ami a népdalban áll.

        A 18. században élt egy lelkész aki megpróbálta számszerűsíteni a hitet, mint a meggyőződés fokát, és szabadidejében amatőr matematikusként alkotott egy elméletet arról, hogyan módosítja egy esemény valószínűségét más, kapcsolódó események megtörténte. Elméletében a megfigyelt események valószínűsége még nem a végeredmény, hanem csak annyiban számít, amennyiben korábbi meggyőződésünket erősíti vagy gyengíti. Ha korábbi meggyőződésünk erős volt, egyetlen, ellenkező előjelű kísérleti eredmény nehezen billenti át a túloldalra. Ha viszont valamely kísérlet eredménye egybecseng korábbi elképzeléseinkkel, nagyon megerősödhet az azokba vetett hitünk. Filozófiája alapjául egy egyszerű valószínűségszámítási egyenlet szolgált, amely összefüggést teremt két esemény valószínűsége és azok feltételes valószínűségei közt. 

        Ez a Bayes tétel, amely sokáig nem keltett feltűnést, valószínűségszámítás-könyvekben aludta Csipkerózsika álmát. Az utóbbi évtizedben azonban egyszerre bukkan fel üstökösként olyan, egymástól távoli területeken, mint az idegtudomány és a részecskefizika, a csillagászattan és az orvosi diagnosztika, a klímakutatás és a genetika, vagy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás. Végre rájöttünk, hogy igazi ütőkártya, ha olyan jelenséget vizsgálunk, amely sok tényező összjátékától függ, és az információink gyérek vagy bizonytalanok. 

        A Bayes képlet ma a csillagok születésének mechanizmusait tárja fel, a jövő évtizedek hőmérséklet emelkedéseit becsüli meg, fajok evolúciójára derít fényt, bevilágít a koponyánkba és ... okosabbá teszi nálunknál a gépeket.