. Lambda . blog

         A kommunizmus azért vallott kudarcot, mert azt feltételezve irányította a gazdaságot, hogy mindenki önzetlen vagy legalábbis nagyon emberbarát, és tagadta, hogy az emberek ösztönösen csak magukra gondolnak. Ezzel ellentétben, a tapasztalat azt mutatja, hogy a profitszerzési indíték még mindig a legerőteljesebb és a leghatékonyabb hajtóanyag a gazdaság üzemeltetéséhez.           A szabadpiaci elveken alapuló közgazdaság abból a feltételből indul ki, hogy minden gazdasági szereplő önző. A mészárosnak, a péknek és a sörfőzőnek nem a jóindulatától várjuk az ebédünket, hanem attól, hogy azok a saját nyereségükre vannak tekintettel, állapította meg több híres közgazdász is már sok évvel ezelőtt. A piac ereje ugyanakkor, ha nem is szünteti meg teljesen, de szigorú korlátot szab e magatartásnak: az említett iparosok nem fognak becsapni bennünket, mert van egy versenytársuk a sarkon, de a saját munkásaik sem fognak nagyon lazsáln...

Egy művészi alkotás olyan érzelmi hatást válthat ki, ami bárkit megérinthet, ami például egy elektronikus áramkörről nem mondható el. Pedig egy műalkotás befogadási folyamatának elemzéséből az a következtetés vonható le, hogy a befogadásuknak fontos eleme az az öröm, amelyhez a bennük található szépségélmény juttatja a befogadót. Ennek a megfigyelésnek az alapján, a szépségélményre felállítható egy olyan modell, amely magyarázatot ad a művészet és a tudomány intellektuális rokonságára. A művészi és műszaki alkotások befogadásában kell lennie valami alapvetően közösnek, mert az okozott élmény – aki mindkettőt ismeri, tudja jól – nagyon hasonló. Igaz, hogy a tudományban kevésbé szembetűnő a szépség szerepe, megragadása esetenként jelentékeny műszaki ismereteket igényel, de legalább olyan fontos mint a művészetben. Szembe kell nézni a ténnyel, hogy az úttörő műszaki szakembereket esztétikai szempontok vezérlik. Egy adott műszaki feladat lehetséges megoldásai között is tudunk olyan kül...