Megvilágosodás

Manapság az emberek átlagosan 2500 wattot fogyasztanak (másodpercenként 600 kalóriát). Egy jó fizikai állapotban levő ember ötven wattot tud előállítani szoba-kerékpárral. Ez azt jelenti, hogy három (8 órás) műszakban 150 rabszolga tudná összepedálozni egy ember mai életformájához szükséges energiát. Ha tehát csak erre az energiaforrásra kéne támaszkodjunk, akkor az emberek 99%-a rabszolgasorban kéne éljen, hogy a többiek szerény életszínvonalát biztosítsa.

Még jó, hogy a rabszolgák helyett sikerült más energiaforrást találni. Például az emberi munkát helyettesíthetjük lóerővel. Ha figyelembe vesszük, hogy egy lónak 8 hektárnyi szénára van szüksége és 700 watt teljesítménnyel képes tekerni, akkora szénatermő területre lenne szükség a bicikliző lovak számára, mint Oroszország és Kanada együttvéve (kb. 27 millió négyzetkilométer).

Vegyük akkor a megújuló energiákat. Ezzel az a baj, hogy a területzabáló megújuló energia nem zöld. Ez nem eretnek gondolat, mert ha ezekből a forrásokból akarnánk ellátni a világot, akkor biztosan tönkre tennénk a természetet. Hiszen csak a jelenlegi európai lakosság áramigényének a kielégítésére a következőkre lenne szükség: Spanyolország méretű napelemparkra (6watt/m2, kb. 0,5 millió km2), vagy Kazahsztán méretű szélerőműparkra (1,2watt/m2, kb. 2,7 millió km2), vagy akkora bioüzemanyag termőterületre, mint India és Pakisztán együttvéve (0,12watt/m2, kb. 4 millió km2).

Jó, akkor nézzük, hogy még mi maradt. Nos, a világgazdaság, ha nem rabszolgákkal működtetik, rendkívül energia-igényes és e pillanatban a szénhidrogének elégetése a messze a legolcsóbb energiaforrás. Jelenleg az energia fogyasztás 85%-a elégetett szénből, kőolajból és gázból keletkezik, 14%-a nukleáris és vízenergiából, a maradék 1% a nap és a szél energiájának hasznosításából kerül ki.

Ezeken az arányokon sokat fogunk javítani a közeljövőben. Ugyanis a világot 174 millió wattnyi napfény éri, ami tízezerszer több, mint az ember által használt fosszilis energiahordozók teljesítménye. Más szóval, egy ötször öt négyzetméteres terület annyi napfényt kap, amennyi az egész technikán alapuló életünket működtetni tudná. Ez a bődületes fotoneső nem elektromos áram formájában érkezik és jelenlegi technológiánkkal még csak nagyon kis hatásfokkal tudjuk értékesíteni.

De ha négyzetméterenként 200 dollárnál olcsóbban elő lehetne állítani 15 százalékos hatásfokú napelemeket, ha a tárolásra szolgáló elemek kapacitása megduplázódna és ára a felére csökkenne, az megfelelne a hordónkénti 30 dolláros olajárnak. Ez esetben senki sem akar majd 40 dollárért olajat fúrni, hanem napelemmel borítja be a háza tetejét.