Hogy mik vannak

 

        Sophie Wilson karrierje egy találmánnyal indult: amikor megtudta, hogy az öngyújtók piezoelektromosságát, mint zavarjelet használva, a korabeli (’1980) nyerő automatákból ki lehet szedni a pénzt, egy rádió átalakításával készített egy eszközt, ami ezt megakadályozta. Erre - és nem a tehenek etetését automatizáló berendezésre, amihez Sophie már cambridge-i tanulóként mikroszámítógépet tervezett - figyelt fel az Acorn cég, akik leigazolták az akkor még fiatal (sz. 1957) informatikust. Itt érte azután életének legnagyobb sikere, egy mikroprocesszor mag gépi kódú utasításkészletének megírása kapcsán. Ez az Acorn Risc Machine (az ARM rövidítés ismerősebb) ami alig néhány év alatt minden idők legsikeresebb chipkészlete lett. Olyannyira, hogy ma ARM processzorok dolgoznak a mobiltelefonok 95%-ában, beépített vezérlőkben, a háztartási gépektől a szórakoztató kütyükig, de még laptopokban is. Egymilliárd ARM-chip üzemel autókban, 7 milliárd futkos okostelefonokban és 9 milliárdot használnak ipari alkalmazásokban. És a következő három évben újabb százmilliárd ARM technológiára épülő chip kerül majd forgalomba! 

        Ha belegondolok abba, amibe belegondoltam, aztán visszagondoltam, hogy miért gondoltam bele… akarom mondani, ha bele gondolok, hogy miért gondoltam vissza abba, hogy belegondoltam… szóval, a gondolat, hogy a női agy egy kis részének mintáját sok-milliárd beágyazott számítógép használja a világ minden pontján, felkavaró. Nagyon felkavaró.

 

Sophie Wilson - Architect of the Modern World