Szabad akarat

 

Gyakori az olyan helyzet, amikor egyik fél hatalmat ad egy másik félnek a támogatásért cserébe és bármelyik fél rosszabbul járna, ha megváltoztatná stratégiáját.  A játékelmélet nevet is adott az ilyen helyzeteknek, úgy hívják, hogy Nash-egyensúly.

Testünk sejtjei például profitálhatnak abból, hogy az immunrendszert feljogosítják arra, hogy megöljön bármely vírusokat termelő, együttműködésre képtelen sejtet.  Vagy, hogy az agresszorok ne tehessék tönkre egy csoport életét, közös érdek, hogy a hatalom egy részét egy központi szervezetre ruházzák át, ami megvédi őket és megbünteti az agresszorokat. Egyes emberek pedig azt találhatják előnyösnek, hogy különféle vállalatokhoz kapcsolódnak és hatalmuk egy részét az igazgatóknak adják át.

Különféle hierarchiák alakulhatnak így ki, amelyeket az előnyök és hasznok esetleg a félelem vagy a fenyegetés tartanak össze. Egyes esetekben az entitások szabadon távozhatnak a szerveződésekből, más esetekben ez korlátozott, megint másokban pedig ez egyenesen lehetetlen.  

          Az emberiség folyamatosan azzal próbálkozik, hogy az anarchia erőszakossága és az önkény erőszakossága között megtalálja a Nash-egyensúlyt. Ma már úgy tekintjük, hogy a szabad emberi akarat a legnagyobb hatalom és az egyén tudja a legjobban mi kell neki. Persze ez a múltban a bolondság netovábbjának számított volna. A hatalom a mennyből származik, nem a tudatlan közemberek pillanatnyi érzéseiből. Isten akarata és kész. Csak hát jött a humanizmus, egy forradalmi új tan, amely alapján az embereknek saját belső tapasztalatuk alapján kell meghatározniuk nemcsak a saját életük, de az egész világmindenség értelmét is. Mert mi magunk vagyunk az értelem forrása és ezért a mi szabad akaratunk a legnagyobb hatalom. Minden embernek jogában áll ezeket szabadon kifejezni és felfedezni, amíg ezzel nem árt senkinek.

Tekintsünk most el a különböző egyéni tapasztalatok közötti ellentmondásoktól, mert van ennél nagyobb baj is. Például, mi lesz akkor, ha az emberi tapasztalat és a szabad akarat, amely körül az egész univerzumot forgatni akarjuk, maga is megtervezhető termékké válik? Ha majd rájövünk, hogy az emberek döntései valójában nem is szabadok, mert rendelkezni fogunk a döntéseink kiszámításához, megtervezéséhez és kijátszásához szükséges technológiával, na mi lesz akkor?

Azt már tudjuk, hogy az embernek szabad akaratot tulajdonítani, az élettudományok legújabb felfedezéseivel nem vág egybe. Ezek szerint az embernek nincs szabad akarata, csak génjei, hormonjai és neuronjai vannak, amelyek ugyanazoknak a fizikai és kémiai törvényeknek engedelmeskednek, mint a valóság többi része. Márpedig az elektrokémiai folyamatok az agyban vagy determinisztikusak, vagy véletlenszerűek, de sohasem szabadok. Ha egy neuron kibocsájt egy elektromos töltést, az vagy egy külső ingerre adott determinisztikus reakció, vagy egy véletlenszerű esemény, például egy radioaktív atom spontán lebomlásának eredménye. Az első lehetőség egy-egy korábbi történés által determinált biokémiai események láncreakciója, mint ilyen természetszerűleg nem szabad. A második lehetőség, a véletlenszerű szubatomi balesetekből eredő döntések értelemszerűen nem szabadok. Ha pedig determinisztikus folyamatok kombinálódnak véletlenszerű balesetekkel, akkor több eltérő valószínűségű kimenetel lehetséges, de ez még mindig nem egyenlő a szabadsággal.

Így jártunk. Kiderül, hogy a szabad akarat csak az emberi képzeletben létezik. Ha a szabad akaraton viszont azt értjük, hogy képesek vagyunk a vágyaink szerint cselekedni, akkor igen, az ember szabad akarattal bír. Csak éppen a vágyainkat nem magunk választjuk meg!

Ezek nem csupán feltevések, vagy spekulációk. Ma már agyszkennerek segítségével akkor is megjósolhatjuk az emberek döntéseit és vágyait, amikor ők maguk még nincsenek is azok tudatában. A döntéseket előre jelző neurális folyamatok ugyanis néhány száz milliszekundumtól néhány másodpercig terjedő idővel a döntés tudatosulása előtt megkezdődnek az agyban. Vagyis nem én választom a vágyaimat, csak érzem őket és ennek megfelelően cselekszem. Valójában tehát a szabad akaratba vetett hitünk egy hibás logika eredménye.    

De ha az ember valóban nem rendelkezik saját akarattal, akkor gyógyszerek, genetikai tervezés, vagy az agy közvetlen stimulálása révén manipulálni, vagy akár irányítani is lehet a vágyainkat.

Patkány kísérletekben a tudósok elektródákat ültetnek az agya szenzoros és jutalmazó központjaiba. Ezek segítségével képesek irányítani a patkányt és mindenféle dolgokra rávenni, ráadásul nem úgy érzi, hogy akarata ellenére kényszerítik valamire. Ha a professzor megnyom egy gombot, a patkány balra akar fordulni és ezért fordul balra. Ha a professzor egy másik gombot nyom meg, a patkány fel akar mászni a létrán és ezért mászik fel rajta. Hiszen a patkány vágyai nem mások, mint egy csoport neuron minta szerinti aktiválódásai.

Nos, kísérletek bizonyítják, hogy a patkányokhoz hasonlóan az ember is manipulálható és az emberi agy megfelelő pontjainak stimulálásával olyan komplex érzelmek is létrehozhatók, illetve megszüntethetők, mint a harag, félelem, depresszió vagy szerelem. Persze az érthető etikai korlátozások miatt a kutatók csak kivételes körülmények között ültetnek elektródákat vagy egy csomó elektronikus csipet ember agyába. És ha ültetnek is, ki számolja? A legtöbb emberen végzett kísérlet azonban nem invazív, egy sisakszerű eszköz -transzkraniális stimulátor - segítségével történik. A sisakban elektródák vannak, ezeket a fejbőrre illesztik. Különböző formájú és idejű gyenge elektromágneses mezőket keltenek és adott agyterületekre irányozzák őket, ezzel stimulálva vagy gátolva bizonyos agyi aktivitásokat.

Szóval a szabad akarat ugyanannyira valóság, mint a húsvéti nyúl. Csak idő kérdése, hogy elterjedjen az agy elektromos mintázatok manipulálásának módszere. Vigasztaljon bennünket az a tudat, hogy hétköznapibb célokra is használható, mint például a hatékonyabb munka, tanulás, vagy játékban való elmerülés. „Meg akar tanulni zongorázni, de inkább tévézni szeretne? Semmi gond! Tegye fel a sisakot, telepítse a megfelelő szoftvert és máris eleped egy kis zongorázásért.” 😊