Kínai mesterség és intelligencia

Megdöbbentő, hogy milyen gyorsan és radikálisan változik az emberiség és ennek ellenére mégis milyen kevesen veszik ezt észre.  Nézünk de nem látunk. Szájtátva szemléljük például, hogy Kína milyen gyorsan és zökkenőmentesen átlépet a Covid-19 pandémián és vadabbnál vadabb konteókkal próbáljuk megmagyarázni a jelenséget. A megoldás pedig ott van az orrunk előtt: tömény mesterséges intelligencia  alkalmazása, az ideológiai ellenőrzés eszközeként.

Úgy néz ki, hogy a totális, intelligens gépi megfigyelőrendszer a legalkalmasabb eszköz egy járvány megfékezésére, mivel a mesterséges intelligencia segítségével pontosan vissza lehet követni minden állampolgár mozgását és viselkedését és ez alapján meg lehet határozni, hogy kinél áll fenn a fertőzés kockázata.

Kínában például a társadalom kiterjedt megfigyelése már oda fejlődött, hogy a mesterséges intelligencia az állampolgárok viselkedését folyamatosan figyeli és osztályozza, sőt ez alapján osztogatja a legalapvetőbb  állampolgári, gazdasági és egészségügyi jogokat. Ez nem sci-fi, ez maga a kínai valóság! De mit tesz Isten, kiderült, hogy ezt az orwelli technikát jóra is lehet fordítani. Alkalmazták az algoritmusokat a Covid-19 terjedésének megfékezésére. Sikeresen.

Bevezettek egy algoritmust és egy egészségkódot, amely figyelemmel kíséri az állampolgárokat és mesterséges intelligenciával értékeli a viselkedésük és kapcsolataik egészségügyi kockázatát. Mindenki kapott egy színkódot. Mindenki, vagyis csaknem másfél milliárd ember, a külföldiekkel együtt! És figyelik őket. A zöldek oda mehetnek, ahova akarnak, a sárgákat kötelezik egy hét otthon maradásra, a pirosoknak pedig két hét szigorú karantént írnak elő. A súlyosabb eseteket kórházba rendelik. De ha valaki megbetegszik, azonnal azonosítanak és lokalizálnak mindenkit, akikkel az elmúlt egy-két hétben találkozott, megkeresik őket és ellenőrzik, hogy ők is megfertőződtek-e. Ilyen módszerrel gyorsan, nagyon gyorsan lehet reagálni, ezért az ország egy kis malőr után hamar visszatérhet a rendes kerékvágásba.

Szóval, így tettek. Lehet, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása amorális, de mint a példa bizonyítja, megoldást jelentett a világ egyik fennálló problémájára. Nézzük azért meg, hogyan sikerült a kínaiaknak a fenti forgatókönyvet összehozni.  

Még 2017-ben Kína kihirdette az Újgenerációs Mesterséges Intelligencia Tervét, azzal a kifejezett céllal, hogy 2030-ra a világ úttörő mesterséges intelligencia ( továbbiakban MI) hatalma legyen.  Ezzel az emberiség történetében soha nem látott mértékű fejlesztésbe kezdett és mára már a MI legnagyobb befektetője és felhasználója lett [1].

Országszerte ötszázmillió kamerát szereltek fel, a lakosság megfigyelése céljából (igen, jól írtam, fél milliárd darabot). Az algoritmusok pedig folyamatosan elemzik valós időben a több millió kamera képeit. Az ország több mint egymilliárd lakosa közül bárkit képesek azonosítani, mindössze három másodperc alatt! A Skynet számítógépei tárolják az összes állampolgár arcképét és azt is meg tudja állapítani, hogy hol vannak és mit csinálnak. A Skynet arcfelismerő algoritmusa csaknem százszázalékos biztonsággal működik. Ezeket tovább tökéletesítették automatizálták olyan technológiai cégek, mint pl. a SenseTime és a Megvii. A legnagyobb kínai MI startup, a SenseTime legfőbb terméke, a Vipera nevű rendszer is alapvetően az arcfelismerés-alapú, valós idejű tömeges megfigyelésről szól. Az Yitu tech cég másfél milliárd arcot tud összehasonlítani. Ha valaki eltakarná az arcát vagy elfordulna, egy másik kínai MI cég, a Wartrix által kidolgozott algoritmus, az emberek sziluettje és a járásuk alapján is képes felismerni az embereket, sőt még akkor is, ha sántítást színlelnek. Az iFlytech nevű kínai tech cég pedig olyan hangfelismerő rendszereket dolgozott ki, melyek egy lakás vagy egy iroda összes hangját rögzítik. Létrehoztak egy olyan adatbázist, amelyik bármelyik megjelölt személy hangját képes azonosítani és másodpercek alatt riasztani. Olyan alkalmazások, mint az Alipay vagy a WeChat óriási mennyiségű információt gyűjtenek a több millió felhasználóról. Mindent összegyűjtenek bárkiről. Orvosi leletek, DNS, ujjlenyomatok, biometrikus adatok, etnikum, arc, hang, viselkedés, utazások, GPS adatok, kártyahasználat, vásárlások, levelezések, SMS. Sorolhatnám napestig [2].

Ilyen infrastruktúra és adatbázis birtokában könnyű volt összedobni a járványt megfékező stratégiát. Mindenkit köteleznek GPS lokalizáló telefon viselésére, amin hőmérő alkalmazás is fut. Naponta négyszer kell mindenkinek az alkalmazást futtatnia és megmérnie saját hőmérsékletét. A mért eredmények automatikusan a központi adatbázisba kerülnek. Ja, a BigData. A térfigyelő kamerák is mérnek és az arcfelismerő algoritmusokkal azonnal felismerik, ha valakinek megemelkedik a hőmérséklete és azonnal jeleznek. Másik algoritmus megkeresi az elmúlt heti kapcsolatait és azoknak az egészségügyi adatait is leellenőrizik. Zárt közösségi terekbe csak úgy lehet belépni, ha egy QR kódleolvasó a telefonban tárolt egészségügyi adatok alapján erre engedélyt ad. A "Doktor MI" chatbotok a teleorvoslás segítségével segítik elő az elszigetelt települések lakóinak kapcsolatát tapasztalt szakemberekkel. Aki kórházba kerül, annak kínai orvosok által kifejlesztett MI alapú rendszer, vérminták elemzésével határozza meg az életben maradásának az esélyeit [3].    

Az emberek online és offline magatartását egy kreditrendszerben pontozzák, hogy az állam minél jobban szemmel tudja tartani állampolgárait, a gyors gondoskodás, meg a „harmonikus szocialista társadalom” kialakítása céljából. Társadalmi Kreditrendszer a neve. Minden állampolgár számára kötelező, az egész népességet monitorozza és pontozza a viselkedésüket. Aki jól viselkedik az pontokat kap, aki rosszul, az pedig pontokat veszít. Mindent algoritmusok irányítanak. Segített egy idősnek átkelni az úttesten? Kap érte öt pontot. Dicsérte a Pártot a WeChaten? Újabb öt pont. Aki feljelenti mások káros viselkedését, pontjutalmat kap. Ha nem szedi össze a kutyája ürülékét az utcán, hét pontot veszít. Ha panaszkodik a Párt fontosabb gyűlésein ötven pont a vesztesség. Ha tiltott vallási tevékenységet folytat, a vesztesség eléri az egyszerre maximálisan levonható száz pontot. Aki kellőképpen tekintélytisztelő és szóról szóra betart minden szabályt, az pontokat kaphat és jutalmat [4].

És akkor még nem is szóltam a kínai propagandáról, aminek a minőségét természetesen szintén a MI fogja feljavítani. Gondolom ez a hálózati cenzúrával foglalkozó egymillió kicsi kínai munkáját nemsokára megkönnyíti. Csak a legfontosabb kínai hírportál a Troutiao, nem kevesebb mint tízezer belső cenzort kénytelen alkalmazni a jól végzett munka érdekében.

Szóval, a pandémia rászoktatott ugyan az új dolgokra, de iszonyú tudatlanság van a mesterséges intelligencia szerepe és az általa okozott hatások terén. Az átlagembernek ködös fogalmai vannak ezekről, azok is csak a szolgáltatások szintjén, de a háttérben megbújó, testetlen, szoftveralapú gépi intelligenciát még a teljes értetlenség homálya fedi. Nem árt egy kicsit utána nézni, nehogy úgy járjunk, mint nagymamáink az okostelefon használatával.

_________________________________________________________

Lábjegyzetek:

[1] A Következő Generációs Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Terv egy három szakaszos ütemterv, amely szerint Kínának első lépésben 2020-ig fel kell vennie a lépést az amerikai MI fejlesztésekkel, ezt követően 2025-ig számottevő fejlődést kell elérnie az MI segítségével a gyógyászat, a gyártás, a városi infrastruktúra, a mezőgazdaság és a nemzetbiztonság területén, végül 2030-ra nemes egyszerűséggel a mesterséges intelligencia globális vezetőjévé kell válnia. A kínai tudományos és technológiai minisztérium négy techcéget jelölt ki, hogy egymás szakértelmére támaszkodva alapítsanak nyílt innovációs platformokat, ezáltal lényegében tegyék Kínát MI nagyhatalommá: a Baidut az önvezető járművekkel, az Alibabát az okosvárosokkal, a Tencent a számítógépes látással, a hangfelismeréssel foglalkozó iFlytech céget pedig a hangalapú intelligencia fejlesztésével bízta meg az állam. Ahogy az egy szigorúan ellenőrzött társadalomtól elvárható, a terv kihirdetése hamar meg is hozta az eredményét. Míg 2016-ban a világ mesterséges intelligenciával foglalkozó startupjainak csak a 11,3 százalékát finanszírozták kínai cégek, 2018 közepére már a 48 százalékukba áramlott kínai tőke az amerikaiak 38 százalékához képest. 2017 és 2018 között 67 százalékos növekedést látott a kínai MI ipar, és egy éven belül sikerült azt is elérni, hogy ezen a területen Kína több szabadalmat jegyezzen be és kutatási eredményt publikáljon az Egyesült Államoknál.

[2] Mára ezernél is több, kizárólag a MI kutatására és alkalmazására fókuszáló startup és vállalat létezik az országban, és ahogy az a kínai iparban megszokott, egyes városok és tartományok rövid idő alatt kifejezetten MI nagyhatalommá váltak. Már 2018 végére úgy alakult, hogy a világ hét legnagyobb MI startupjából öt kínai volt. A Cambricon például a Huawei-eszközök MI csipjeit gyártja, a másik négy startup (Megvii, CloudWalk, YITU és a 4,5 milliárdos értékelésével a lista első helyén szereplő SenseTime) pedig a számítógépes látás területén alkot. Ebbe a kategóriába tartozik az arcfelismeréshez, a mozgáskövetéshez és mindenféle szelfiszűrőkhöz szükséges algoritmusok fejlesztése. A fejlődésnek már ma számos jele van: eltűnt a készpénz,  mindenhol mobilos QR kódokkal fizetnek az emberek, gombaként szaporodnak az okosboltok, MI irányítja a forgalmat, és elég kevés olyan dolog van, ami ne lenne elintézhető valamilyen applikációval. A QR kód használata Kínában ötvenszer elterjedtebb, mint az USA-ban. Van hely Kínában, ahol a földön ülő koldus a WeChaten használt QR kódot akasztja a nyakába és az emberek a mobiltelefonjukon keresztül adakoznak neki. Kína ezerrel fejleszti oktatási rendszerét és egyetemeit is, amelyek közül a legjobbak tudományos eredményei az utóbbi években látványosan javultak. A Csinghua Egyetem például már megelőzte a Stanfordot a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hivatkozások számában.  

[3] A Huazhong Műszaki Egyetem kutatói és a wuhani Tongji Kórház  szakemberei hozták létre az új eszközt. A vérben három biomarkert azonosítottak, amelyek a Covid-19 fertőzés jeleiként értelmezhetőek. A laktát-dehidrogenáz a tüdőkárosodás mértékét, a nagy érzékenységű C-reaktív protein a tartós gyulladásos állapotot jelzi, a limfociták pedig az immunsejtek csökkenésére utalnak. A kutatók szerint a három biomarker vizsgálatán alapuló gépi tanulási modell hatékonyan és pontosan képes megtervezni egy adott páciens betegségének jövőbeni alakulását. Mindenesetre, a Tongji Kórházban végzett tesztek alapján alkalmas arra, hogy előrejelzést készítsen körülbelül 16 nappal az állapotban történő változás előtt.

[4] A piramis csúcsán az A meg AA sőt AAA kategóriás állampolgárok állnak. Már az A kategóriával is kedvezményes árat fizetnek az áramért, olcsóbb a bankhitel, a lakásbér, a garanciák. Ezer pont alatt a B kategóriába kerülnek, nyolcszázötven pont alatt a C kategóriába, hatszáz alatt pedig D kategóriássá válnak. Ezek a becstelenek, a söpredékek söpredéke. Nem utazhat vonaton és repülőgépen, nem járhat a gyereke jó iskolába, nem kaphat jó állást, elveszik tőle a háziállatait, feketelistára kerül. Aki ujjat húz a Párttal, az megemlegeti, akár egyenesen D kategóriába is kerülhet anélkül, hogy végig járná a pontrendszer állomásait.