A nő lelke

Olvasom a Vasárnapi Újság egy nem túl régi számában *, hogy a Korán a nőktől tudvalevőleg a lelket megtagadja. Igaz ugyan, hogy rögtön hozzá is teszi: “Mohamed különben annyira szerette a nőket, hogy a Korán e helyét nem lehet komolyan venni”. A fejtegetés viszont tovább folytatódik a jeles újság hasábjain. Ezek szerint “egész komolyan el van terjedve e hit azonban a kínai köznépnél, kik rendkívül csodálkoznak a keresztények új tanán, hogy a nőknek is van lelkök”. **

Pedig, mint írják: “a középkorban a keresztények is sokáig vitatkoztak a felett, van-e a nőknek lelkök csakugyan”. Tudományos véleményeket is sorakoztatnak: “a maconi zsinaton egy skót pap komolyan tagadta ezt, s többek között az apocalypsis egy helyével igyekezett érvelni, mely szerint egykor a mennyországban fél óránál tovább tartó csend volt “. És hogy ne legyen esetleges kételyünk, még hozzá teszi: “ez nem élcz, hanem komoly theológiai vita volt “. Mosolygóizmaimat próbálom leállítani.

Mindenesetre a téma több híres gondolkodót is foglalkoztatott az idők során, akár elvont módon is. Nem véletlen a mellékelt kép sem, amely a Nobel díjas fizikus, Richard Feynman kreációja. ***

Nos, napjainkban e költőien filozófiai kérdés meglepő módon egy korszerű eszközökkel eldönthető, tudományos problémává egyszerűsödött. Az agyunkba való bepillantáshoz szükséges eszközök ugyanis exponenciális sebességgel fejlődtek. A nem invazív agyi képalkotó berendezések (fMRI, MEG, PET, TMS stb.) felbontása és sebessége tíz hónaponként megduplázódott! A technológia ma már lehetővé teszi, hogy megfigyeljük az érzékszervi ingereket és érzelmeket feldolgozó agy működését, és szó szerint képesek vagyunk nyomon követni az agyban mozgó gondolatokat. Igaz ugyan, hogy jelenleg még ezek a legújabb technikák sem teszik láthatóvá a nőben lévő „lelket”, arról viszont megbízható információval szolgálnak, hogy az emberek – ez esetben a férfiak – lelkes élőlénynek látják-e a nőket, vagy sem. Nos, úgy tűnik, hogy bizonyos esetekben NEM! Olvasom, hogy a Princeton Egyetem egyik kutatónője Susan Fiske, egy kísérlet során alulöltözött hölgyek képeit mutatta férfiaknak. ****  

Az fMRI felvételek tanúsítják, hogy e derék férfiak agyában rendre kikapcsolt egy fontos terület. Méghozzá az, amelyik akkor szokott aktív lenni, amikor figyelmünket személyekre, és nem tárgyakra fordítjuk! Viszont, a felvételek tanúsága szerint, működésbe lépett az agynak az a része, amelyet a férfiak akkor használnak, amikor az úgynevezett “csináld magad eszközökre“ (DiY), vagy más szerszámokra, tárgyakra gondolnak. Márpedig, a tudomány jelenlegi állása szerint, a tárgyaknak nincsen lelke. Kell-e még ennél több bizonyíték? Nem kell! Úgy tűnik, ezzel megoldódott még egy probléma, ami, mint láttuk, már a középkorban is hosszas dogmatikai viták tárgya volt, de csak a közelmúltban emelkedett a tudományos elméletek rangára. *****  😊

_______________________________________________________________________

*  http://epa.uz.ua/00000/00030/01513/pdf/01513.pdf , 140. oldal

**  Micsoda modern gondolatok. Valószínűleg a niceai zsinatra gondolhattak, ahol kimondták, hogy a nőknek is van lelke – nagy eredmény, tekintve, hogy az ősi bűn is a nőt terheli. Lásd még: Shulamith Sharah, A negyedik rend – Nők a középkorban, Osiris, Bp. 2004  

***  Equations and Sketches, 1985 - https://www.brainpickings.org/?s=feynman+drawing

****  https://www.nationalgeographic.com/science/article/bikinis-women-men-objects-science

*****  Már 591-ben, Tours-i Sz Gergely, História Francorum (A frankok története) című könyvében (lib.VII.cap.20) írja, hogy ugyancsak az 585-i maconi zsinat alkalmával egyik püspök nyelvészeti vitába elegyedett a többiekkel, vajon a nőkre lehet-e a latin homo szót alkalmazni, vagyis a homo nem csupán férfit jelent-e? Bebizonyították neki, hogy igenis lehet, s a vita befejeződött. Lásd: Ráth-Végh István, A könyv komédiája, Gondolat, 1967