Testkontroll tippek és trükkök III.
Hihetetlennek
tűnik az újkeletű megállapítás, hogy a zsírszövet sokoldalúan kommunikál a
szervezetünkkel, növeli az agyunk méretét, erősíti az immunrendszerünket, erősíti
a csontjainkat, besegít az utódok létrehozásába, segíti a sebek gyógyulását és …
meghosszabbítja az életünket. Szerencsére a tudomány a tényekről szól és nem a
hitről. És a tudomány bizony modern kutatásokra alapozott magyarázatot ad ezekre. Mert ugye, Istenben bízunk, mindenki más mutasson be bizonyítékokat.
3.
Az okos zsír
A természet egyik alapvető problémája,
hogy fenntartsa a tápanyagegyensúlyt, miután kalóriák millióit fogyasztjuk el,
ami kilók formájában a zsírszövetekben raktározódik el. Hogyan oldja meg a
természet a tápanyagfelvétel szabályozását? Természetesen egy hormonnal. Ez
leptin, amely jelzi, hogy mennyi kalóriát raktároztunk el, mivel a véráramba
kerülve az agy hipotalamusz területén kötődik meg, ott, ahol az étvágy
szabályozása történik és megmondja az agynak, mikor kell abbahagyni az evést. Mit
tesz Isten, ezt a hormon kizárólag a zsírsejtekben termelődik, sehol máshol. Ha
pedig a zsír olyan fehérjét termel, amelyik kapcsolatban van az étvággyal, az
bizony azt jelenti, hogy a zsír egy okos szerv, amely képes a saját sorsát
befolyásolni.
A leptin azonban nem csak az étvágyat
szabályozza, hanem a zsír anyagcseréjében is részt vesz és olyan dolgokra is hatást
gyakorol, amelyekről nem is hinnénk. Például az emberi agy méretére és működésére
is hatással van. Csökkent leptintermelés esetén (pl. extrém éhezés, vagy
génhiba), csökken az agy térfogata és tömege, sőt az idegsejtek száma is olyan
fontos agyterületeken, mint az agykéreg vagy a hipokampusz. Megnövelt
leptintermelés esetén viszont (gazdag étrend, leptinterápia) az agyszövetünk
növekedésnek indul számos területen, mint a hipokampusz, a kisagy, a gyrus
cinguli, illetve a parietális lebeny. Vagyis azok a területek, amelyek az éhség
és jóllakottság szabályozásával, az emlékezettel és a tanulással kapcsolatosak.
Továbbá, az immunsejtek nagy részének felszíne
leptinreceptorok kapcsolódására alkalmas struktúrákat tartalmaz. Kötődéssel a
leptin befolyásolja az immunsejtek számát és további sorsát erősítve ezzel az
immunrendszert. Meglepetés: az alacsony zsírmennyiség (figyelem soványak) az
immunrendszer hatékonyságát is csökkenti. Ezért van az is, hogy az
alultápláltság segíti a fertőzések terjedését. Leptinterápiával viszont bizonyítottan
jelentősen csökken a légzőrendszeri fertőzések kockázata.
Talán meglepő, de a zsír és a csont közös
eredetű, mindkettőt ugyanazok az őssejtek állítják elő a csontvelőben. A
közöttük levő kapcsolat rendkívüli, akár még egymássá is átalakulhatnak.
Laboratóriumi körülmények között ki is próbálták. Megállapították, hogy a
környezet és a szervezet igényeitől függ, hogy egy őssejt a csontvelőben zsír-
vagy csontsejtté alakul. Az egyik ilyen tényező maga a testtömeg. A nagyobb
súly azt eredményezi, hogy az őssejtek csonttá alakulnak, hiszen a vázat meg
kell erősíteni. Jelentős fogyáskor a csontvelő sejtjei új csontsejtek helyett
zsírsejtekké alakulnak. A zsírral teli csontok pedig jóval gyengébbek és törékenyebbek,
mint a normálisak. De a csont is üzen a szervezetnek. Az oszteokalcin nevű
hormon segítségével több inzulin kiválasztására serkenti a hasnyálmirigyet, ami
fokozza a zsírképződést. Tehát több csont több zsírt termel, több zsír pedig
több csontot.
A zsír egyben ösztrogénforrás is, mivel
képes arra, hogy a nők szervezetében a férfi nemi hormonokat (androgéneket),
női nemi hormonokká alakítsa. Sőt, míg a fiatalabb nők a petefészkükben és a
zsírjukban is termelnek ösztrogént, az idősebbeknél viszont már csak az utóbbi
e hormon fő forrása. Zsír nélkül (vagy túl kevés zsírral) tehát elmaradna a
pubertás, a nemi érés és a terhesség.
Sérülések, vagy fertőzés esetén
immunrendszerünk fehérvérsejteket, véralvadást segítő elemeket és javító
fehérjéket küld a seb helyszínére. Szervezetünk ereket fejleszt a sérült rész
környékén, hogy az említett anyagok eljuthassanak a helyszínre. E csőszerű struktúrák
fejlesztése (angiogenezis) endotélium sejtekből történik, amelyek, mint nemrég kimutatták,
leptinreceptorokat tartalmaznak. És igen, azt is kimutatták, hogy a leptin
hatására az endotélium sejtek szerveződni kezdenek és olyan csövecskékké állnak
össze, mint amilyenek az ereket alkotják. Tehát a zsír, a többi funkciója
mellet, a szervezet első védelmi vonalához is tartozik.
Végül, egy olyan terület, ahol azt
várnánk, hogy a zsír betegségekhez vezet. De, meglepetés. Megállapították, hogy
a normál testsúlyú cukorbetegek halálozási kockázata kétszer akkora, mint a
túlsúlyosoké. Azt is megállapították, hogy azok, akiknek több zsírjuk volt,
lényegesen tovább élnek súlyos szívproblémák jelentkezése után. Továbbá arra is
rájöttek, hogy összefüggés van a magasabb testsúly és a szívmegállás utáni
túlélés esélye között. Szóval azok, akiknek nincsenek szívproblémái, jó, ha
törekednek a normális testsúlyra, mivel az csökkenti a szívproblémák
kialakulásának a kockázatát. Akiknek viszont már voltak gondok a szívükkel,
azoknak érdemesebb kissé túlsúlyosnak lenni, az ugyanis nemhogy nem okoz
gondot, hanem még meg is védi őket a későbbi bajoktól (ezt egy brit kutató
nyilatkozta 😊).
Vagyis, aki kissé túlsúlyos, kisebb
eséllyel hal meg ugyanazokban a betegségekben, amelyek az elhízásnak
köszönhetők. Ez bizony paradoxon.
A sokszor lenézett zsír tehát nem
szükségtelen fölösleg, nem tétlen anyag, hanem okos hormonszerv és ezek szerint
egészségesebb túlsúlyosnak, de fittnek lenni, mint egyszerűen soványnak. De a
zsír még ennél is sokkal többet tud. A leptinen keresztül csökkenti vagy
serkenti más hormonok termelését és arra kényszeríti az agyat, hogy jobban
kívánjuk az ételt. Igen, irányítja az elménket, sőt újraprogramoz minket.
A
folytatásból majd az is kiderül, hogyan. 😊
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Írd meg a véleményed: