Testkontroll tippek és trükkök III.

Hihetetlennek tűnik az újkeletű megállapítás, hogy a zsírszövet sokoldalúan kommunikál a szervezetünkkel, növeli az agyunk méretét, erősíti az immunrendszerünket, erősíti a csontjainkat, besegít az utódok létrehozásába, segíti a sebek gyógyulását és … meghosszabbítja az életünket. Szerencsére a tudomány a tényekről szól és nem a hitről. És a tudomány bizony modern kutatásokra alapozott magyarázatot ad ezekre. Mert ugye, Istenben bízunk, mindenki más mutasson be bizonyítékokat.  
3. Az okos zsír
A természet egyik alapvető problémája, hogy fenntartsa a tápanyagegyensúlyt, miután kalóriák millióit fogyasztjuk el, ami kilók formájában a zsírszövetekben raktározódik el. Hogyan oldja meg a természet a tápanyagfelvétel szabályozását? Természetesen egy hormonnal. Ez leptin, amely jelzi, hogy mennyi kalóriát raktároztunk el, mivel a véráramba kerülve az agy hipotalamusz területén kötődik meg, ott, ahol az étvágy szabályozása történik és megmondja az agynak, mikor kell abbahagyni az evést. Mit tesz Isten, ezt a hormon kizárólag a zsírsejtekben termelődik, sehol máshol. Ha pedig a zsír olyan fehérjét termel, amelyik kapcsolatban van az étvággyal, az bizony azt jelenti, hogy a zsír egy okos szerv, amely képes a saját sorsát befolyásolni.
A leptin azonban nem csak az étvágyat szabályozza, hanem a zsír anyagcseréjében is részt vesz és olyan dolgokra is hatást gyakorol, amelyekről nem is hinnénk. Például az emberi agy méretére és működésére is hatással van. Csökkent leptintermelés esetén (pl. extrém éhezés, vagy génhiba), csökken az agy térfogata és tömege, sőt az idegsejtek száma is olyan fontos agyterületeken, mint az agykéreg vagy a hipokampusz. Megnövelt leptintermelés esetén viszont (gazdag étrend, leptinterápia) az agyszövetünk növekedésnek indul számos területen, mint a hipokampusz, a kisagy, a gyrus cinguli, illetve a parietális lebeny. Vagyis azok a területek, amelyek az éhség és jóllakottság szabályozásával, az emlékezettel és a tanulással kapcsolatosak.
Továbbá, az immunsejtek nagy részének felszíne leptinreceptorok kapcsolódására alkalmas struktúrákat tartalmaz. Kötődéssel a leptin befolyásolja az immunsejtek számát és további sorsát erősítve ezzel az immunrendszert. Meglepetés: az alacsony zsírmennyiség (figyelem soványak) az immunrendszer hatékonyságát is csökkenti. Ezért van az is, hogy az alultápláltság segíti a fertőzések terjedését. Leptinterápiával viszont bizonyítottan jelentősen csökken a légzőrendszeri fertőzések kockázata.
Talán meglepő, de a zsír és a csont közös eredetű, mindkettőt ugyanazok az őssejtek állítják elő a csontvelőben. A közöttük levő kapcsolat rendkívüli, akár még egymássá is átalakulhatnak. Laboratóriumi körülmények között ki is próbálták. Megállapították, hogy a környezet és a szervezet igényeitől függ, hogy egy őssejt a csontvelőben zsír- vagy csontsejtté alakul. Az egyik ilyen tényező maga a testtömeg. A nagyobb súly azt eredményezi, hogy az őssejtek csonttá alakulnak, hiszen a vázat meg kell erősíteni. Jelentős fogyáskor a csontvelő sejtjei új csontsejtek helyett zsírsejtekké alakulnak. A zsírral teli csontok pedig jóval gyengébbek és törékenyebbek, mint a normálisak. De a csont is üzen a szervezetnek. Az oszteokalcin nevű hormon segítségével több inzulin kiválasztására serkenti a hasnyálmirigyet, ami fokozza a zsírképződést. Tehát több csont több zsírt termel, több zsír pedig több csontot.
A zsír egyben ösztrogénforrás is, mivel képes arra, hogy a nők szervezetében a férfi nemi hormonokat (androgéneket), női nemi hormonokká alakítsa. Sőt, míg a fiatalabb nők a petefészkükben és a zsírjukban is termelnek ösztrogént, az idősebbeknél viszont már csak az utóbbi e hormon fő forrása. Zsír nélkül (vagy túl kevés zsírral) tehát elmaradna a pubertás, a nemi érés és a terhesség.  
Sérülések, vagy fertőzés esetén immunrendszerünk fehérvérsejteket, véralvadást segítő elemeket és javító fehérjéket küld a seb helyszínére. Szervezetünk ereket fejleszt a sérült rész környékén, hogy az említett anyagok eljuthassanak a helyszínre. E csőszerű struktúrák fejlesztése (angiogenezis) endotélium sejtekből történik, amelyek, mint nemrég kimutatták, leptinreceptorokat tartalmaznak. És igen, azt is kimutatták, hogy a leptin hatására az endotélium sejtek szerveződni kezdenek és olyan csövecskékké állnak össze, mint amilyenek az ereket alkotják. Tehát a zsír, a többi funkciója mellet, a szervezet első védelmi vonalához is tartozik.
Végül, egy olyan terület, ahol azt várnánk, hogy a zsír betegségekhez vezet. De, meglepetés. Megállapították, hogy a normál testsúlyú cukorbetegek halálozási kockázata kétszer akkora, mint a túlsúlyosoké. Azt is megállapították, hogy azok, akiknek több zsírjuk volt, lényegesen tovább élnek súlyos szívproblémák jelentkezése után. Továbbá arra is rájöttek, hogy összefüggés van a magasabb testsúly és a szívmegállás utáni túlélés esélye között. Szóval azok, akiknek nincsenek szívproblémái, jó, ha törekednek a normális testsúlyra, mivel az csökkenti a szívproblémák kialakulásának a kockázatát. Akiknek viszont már voltak gondok a szívükkel, azoknak érdemesebb kissé túlsúlyosnak lenni, az ugyanis nemhogy nem okoz gondot, hanem még meg is védi őket a későbbi bajoktól (ezt egy brit kutató nyilatkozta 😊).  Vagyis, aki kissé túlsúlyos, kisebb eséllyel hal meg ugyanazokban a betegségekben, amelyek az elhízásnak köszönhetők. Ez bizony paradoxon.
A sokszor lenézett zsír tehát nem szükségtelen fölösleg, nem tétlen anyag, hanem okos hormonszerv és ezek szerint egészségesebb túlsúlyosnak, de fittnek lenni, mint egyszerűen soványnak. De a zsír még ennél is sokkal többet tud. A leptinen keresztül csökkenti vagy serkenti más hormonok termelését és arra kényszeríti az agyat, hogy jobban kívánjuk az ételt. Igen, irányítja az elménket, sőt újraprogramoz minket. 
A folytatásból majd az is kiderül, hogyan. 😊       

Megjegyzések