Koleszterinparadox

Reménytelen egy uralkodó mítoszt kikezdeni, ha milliárdos gazdasági érdekek fűződnek a fenntartásához. Az előre lefektetett forgatókönyvektől eltérő véleményeket nem díjazzák. A tények alaposabb megismeréséről, a bizonyítottan téves hiedelemtől való elszakadásról beszélni ilyen körülmények között nagyon nehéz, ha nem lehetetlen.

Ilyen hiedelem például az a mantra, hogy csökkenteni kell a koleszterinszintünket, mert a magas koleszterinszint szignifikáns kockázati tényező a szívbetegségek szempontjából. Bizony, elhitették velünk, hogy az étrendben levő zsír megemeli a koleszterinszintet, ami aztán növeli az infarktus és az agyvérzés kockázatát. Ez az elmélet – neve is van, úgy hívják, hogy koleszterinhipotézis - még mindig uralkodik, annak ellenére, hogy már húsz éve minden független kutatás megcáfolja.

Előbb koleszterincsökkentő gyógyszerekkel igyekeztek a táplálékkal bevitt koleszterint semlegesíteni. Ezek a próbálkozások nem jártak sikerrel, ugyanis a koleszterin nélkülözhetetlen a sejtek normál működéséhez, ezért a szervezet a saját igényeinek kielégítésére, naponta az elfogyasztott koleszterin 4-5-szörösét termeli.  Ha csökkentik az étkezés során bevitt koleszterin mennyiségét, a szervezet egyszerűen csak többet fog termelni belőle (1).

Mivel a koleszterincsökkentők nem befolyásolták a vér koleszterinszintjét, egy olyan gyógyszercsaládot fejlesztettek ki, amely a szervezet saját koleszterinszintézisét gátolja. Ezeket összefoglaló néven sztatinoknak nevezik. A sztatinok kétségkívül csökkentik a koleszterin szintjét. Emberek milliói, főleg idősebbek, szednek napi rendszerességgel sztatinokat, a legtöbben életük végéig. Ezt azért teszik, hogy csökkenjen a koleszterinszintjük (2)!

Most nézzük az érem másik oldalát. Mint tudjuk, a koleszterin nélkülözhetetlen alkotó eleme a sejtek falának, erős antioxidáns, alapanyagát jelenti sok hormonnak, sőt az agy jelentős hányada is koleszterinből áll. Annyira kétségbeejtően szüksége van rá a szervezetnek, hogy naponta akár 2 gramm koleszterint is előállít. A máj termeli a vérben található koleszterin túlnyomó többségét (80%), a maradék az étrendünkből származik. Olyan kulcsfontosságú a szerepe, hogy testünk minden egyes sejtje képes az előállítására. Az újabb kutatások szerint az agy maga is előállítja. Ez nem lehet véletlen, hiszen a testünkben levő összkoleszterinmennyiség 25%-a itt található (3).  

Az idegsejtek nem képesek a koleszterint a nekik szükséges mennyiségben előállítani, ezért arra a koleszterinre is szükségük van, amelyet a vérből egy speciális szállítófehérje, az LDL (Low Density Lipoprotein) szállít. Ezt nevezik „rossz” koleszterinnek, pedig nem is olyan rossz, hiszen egy eszköz, amelyik a vérből az idegsejtjeinkhez (is) szállítja az életben maradásunkhoz szükséges koleszterint (4).

A sztatinok képesek áttörni a vér-agy gátat, és eltávolítani a koleszterint az agyból. Márpedig, ha valamiből hiány van az agyban, ami nélkülözhetetlen annak egészséges működéséhez, annak kell, hogy legyenek következményei. A szervezet önszabályozó rendszerének durva gátlása súlyos következményekkel jár. Ezt gyakorlatilag semmiféle előny nem ellensúlyozza (5).

Rossz oldalról közelíteni meg egy problémát lehetetlené teszi a megoldást. És mára már kiderült, hogy rossz ötlet az LDL koleszterin szintjét csökkenteni. Bizonyított tény, hogy a szívkoszorúér betegségekkel kórházba kerülő betegek túlélési esélye nagyobb, ha magas a koleszterinszintjük. Számos alkalommal megfigyelt jelenség, hogy az alacsony LDL koleszterinszint a szívbetegségekben szenvedők esetében magasabb mortalitással párosul. Az alacsony koleszterinszintű embereknek sokkal nagyobb a kockázata az idegrendszeri problémákra, a depressziótól kezdve a demenciáig. Minél alacsonyabb valakinek a koleszterinszintje, annál hajlamosabb lesz Alzheimer betegségre. A statisztikák szerint, különösen 65 év felett, minél magasabb valakinek a koleszterinszintje, annál valószínűbb, hogy még sokáig fog élni! A magas koleszterinszint eme védő hatását tudományos közösségben koleszterin paradoxonnak nevezik (6).

Mára már egyértelműen cáfolták, hogy a magas koleszterinszintnek köze volna a kardiovaszkuláris megbetegedéshez és halálozáshoz, és az is világosan kiderült, hogy a táplálékkal bevitt állati zsír és koleszterin nem befolyásolja a vér koleszterinszintjét (7).

A koleszterin helyett végre az igazi okokra, például a túlzott szénhidrátbevitelre kéne koncentrálni. Nem a koleszterinszintet kellene csökkenteni, hanem például a cukor és a triglicerid szintjét, valamint az ennek következtében kialakuló inzulinrezisztenciát és krónikus szervezetszintű gyulladást (8).

Ha gyakran látsz rendőrautót a balesetek színhelyén, az nem azt jelenti, hogy a rendőrautók okozzák a baleseteket. Ezt közvetlen kapcsolatnak hívják, ami még nem bizonyítja az ok-okozatiságot. Úgy néz ki, hogy a gyógyszeripar mantrái bizony összekeverték az ok-okozati összefüggéseket. A korrekció pedig csak lassan halad. Az igazsághoz vezető rögös út a bizonyítékok megtekintésének követelésével van kikövezve (9).

Megállapításaim mások kutatásaiból származó tényekre alapoznak, következtetéseim tehát véleménynek számítanak. A szívrohamok és az agyvérzések elsődlegesen gyulladásos folyamatok. Ha az artériák fala károsodik, az gyulladáshoz vezet, ami lehetővé teszi a koleszterin beszűrődését az artériák falába. Hogy a koleszterin beépül az arteriális plakkba, nem azért van mert a lerakódást a koleszterin okozta, hanem mert beragadt a gyulladást okozta dugóba. De ő csak egy ártatlan bámészkodó, aki rosszkor volt rossz helyen. Ezért jelzője (vagy akár előjelzője is lehet) de nem okozója a balesetnek.  

Akkor megjegyezted? A koleszterin nem okoz kardiovaszkuláris megbetegedést, és minél magasabb az LDL szint, annál nagyobb a várható élettartam. Úgyhogy, ha soká akarsz élni, akkor bizony jobban jársz, ha nem bántod a „tulajdonképpen-nem-is-olyan-rossz" LDL koleszterinszintedet.

______________________________________

1. – Ha korlátozzuk a koleszterin bevitelét, a szervezet riasztást ad le és főleg a máj elkezdi a HGM-CoA reduktáz enzim termelését, amely segít előállítani a hiányzó mennyiséget az étrendből származó szénhidrátból. A de novo szintézisben szerepet játszó HGM-CoA enzim mennyiségét maga a koleszterin szabályozza, függetlenül attól, hogy az táplálékkal került-e be a szervezetbe.

2. - Az évek során az orvosi ajánlások folyamatosan bővítették azoknak a személyeknek a körét, akiknek sztatinterápiát javasoltak. Ma már divat "megelőzésként" egészséges embereknek is koleszterincsökkentőt adni, hiszen az annyi mindenre jó. Ez a piac törvénye, mindenáron új célcsoportokat kell keresni.

3. – A koleszterin döntő fontosságú összetevője a neuron körüli mielinburoknak, lehetővé teszi az információ gyors átadását. Az új szinapszisok kialakítása függ attól, hogy mennyi koleszterin található az agyban. Az adatfeldolgozást és a memória működését szabályozó neurotranszmitterek kibocsátását is az agy koleszterin koncentrációja befolyásolja. A koleszterin ezen kívül jelentős elővegyülete fontos hormonoknak, mint a D vitamin, az ösztrogén, androgén és tesztoszteron.  

4. - A koleszterin zsír, tehát vízben nem oldódik. Ezért szabadon nem szállítható a vérben. Ahhoz, hogy szállítható legyen, bizonyos fehérjékhez (apolipoproteinekhez) kötődik. Az így létrejövő vegyületeket lipoproteineknek nevezik. Ezeknek számos fajtájuk van, a legfontosabbak a nagy sűrűségű lipoproteinek (HDL), az alacsony sűrűségű lipoproteinek (LDL) és a nagyon alacsony sűrűségű lipoproteinek (VLDL). A VLDL-ek a májban termelődnek, majd a vérbe jutnak. Ott egy enzim, a lipoproteinlipáz LDL-ekké bonja, amelyek speciális felvevőhelyeken (sejtfali receptorokon) keresztül bejuthatnak a sejtekbe. A koleszterinhipotézis alappremisszája, hogy minden, ami csökkenti a koleszterinszintet, jó, és minden, ami növeli azt, rossz. A magas LDL szintet azért tekintik "rossznak", mert az a koleszterint a májból a test többi részébe, köztük az artériákba szállítja. A HDL-t azért mondják "jónak", mert az a májhoz szállítja vissza a koleszterint újrahasznosításra.

5. - Ami halvány látszateredményeket elérnek a koleszterinszint csökkentőkkel, az valójában a mellékes, véletlen felfedezett gyulladáscsökkentő hatásuknak köszönhető. Ezt a gyulladást és a metabolikus szindróma többi tünetét százszor hatékonyabban és mellékhatásmentesen lehet az étrend megváltoztatásával kivédeni. A gyógyszeripar azonban önként nem mond le a legtöbbet eladott gyógyszereiből szerzett profitról.

6. - A halálozást nem az okozza, hogy valakinek magasabb az LDL szintje, hanem fordítva, a háttérben meghúzódó betegségek okozzák a túl alacsony vagy túl magas LDL szintet. A genetikai okokból magas koleszterinszintet mutatók esetében sem a magas koleszterinszint a probléma, hanem egy társuló másik rendellenesség, a fokozott vérrögképződési hajlam.  

7. – A szív és érrendszeri megbetegedéseket nem a zsír és koleszterin fogyasztás, hanem többnyire a finomított szénhidrátok és a növényi olajok fogyasztása okozza. A cukor működésképtelenné teszi az LDL-t azzal, hogy hozzá kapcsolódik és felgyorsítja az oxidációját. A glikolizált LDL már nem tud többé koleszterint szállítani a sejteknek, az oxidált LDL pedig kulcsfaktor az érelmeszesedés kialakulásában. A növényi olajokban található többszörösen telítetlen zsírok (kivétel az olíva-, dió- és kókusz-olaj, melyek egyszeresen telített zsírokat tartalmaznak) szintén beépülnek az LDL részecskékbe, amelyek ezáltal sokkal fogékonyabbá válnak az oxidációra. Az LDL szempontjából nagyon rossz ötlet növényi olajokat sütéshez használni. Szemben a jó hőtűrő képességű telített és egyszeresen telítetlen zsírokkal, a növényi olajok sütés közben még könnyebben oxidálódnak, és nagy mennyiségben szabadulnak fel egészségre káros vegyületek is. Szóval, a növényi olajok nagyobb valószínűséggel okoznak szívbetegséget, mint megelőzik azt.

8. – Minden betegség esetében a kiváltó ok – az úgynevezett etiológia – megértése az alapja a hatásos gyógyításnak. A kiváltó ok és a megbetegedés között számos köztes lépés van, amelyeket közvetlen okoknak nevezünk. Ezek általában azonnal nyilvánvalók. A betegség kiváltó oka az esemény valódi oka, mert kizárólag csak ennek a kezelése sikeres. A kiváltó ok meghatározása többnyire magasabb szintű logikai gondolkodást igényel.

9. – A több ezer tanulmány és kutatási eredmény a koleszterinhipotézis vesztét kellett volna okoznia, de nem létezhet az az adathalmaz, ami eltántorítaná a „képviselőit” attól a gondolattól, hogy az elfogyasztott zsírok szívbetegséget okoznak. Azt látnak, amit látni akarnak. Működik a kognitív disszonancia. És még működik valami: az orvosi status quo és annak a konok védelme. Ha a jelenlegi állapotot, a status quo-t helyesnek tartják, annak bármilyen hibáját évtizedekig tartó, milliárdokba kerülő vizsgálatokkal és rengeteg szakmailag lektorált tanulmánnyal lehet csak bizonyítani. A radikális új ötleteket gyakran elutasítják és soha nem látnak napvilágot, mert az orvosi kutatás ragaszkodik a tudományos folyóiratokban megjelenő publikációk szakértői értékeléséhez, ami konszenzushoz és status quo-hoz kötött. Az orvostudományban az elméleted csak akkor jó, ha mindenki másnak tetszik. A szakértői értékelés folyamata nem tűri a nézetek eltérését. Ez eredményesen biztosítja, hogy a régi vélemények érvényesüljenek és az új ötletek elsüllyedjenek.