Csodamolekula

A nitrogén-monoxid (röviden NO) az egyik legfontosabb és legkisebb molekula, amely az emberi szervezetben termelődik. A sejtek számára feltétlenül nélkülözhetetlen jelzőmolekula, mert neki köszönhetően a szervezet mind az 50-70 billió sejtje információt ad át egymásnak. [1]

Számos fontos sejtfunkciót szabályoz, beleértve az egészséges véráramlás és az egészséges vérnyomás szabályozását, az agysejtek közötti kommunikációt és azt is, hogy szervezetünk hogyan védekezik a kórokozók ellen. Erőteljes értágító, ezáltal segít csökkenteni a vérnyomást, óvja a szívet. Ez a véráramlásra gyakorolt ​​hatás a szervezet több rendszere számára nélkülözhetetlen, és kulcsszerepet játszik nemcsak az erek és a keringési rendszer egészségében, hanem szorosan érinti az összes szervrendszert. Például növeli a tüdőben lévő léghólyagocskák felületét, hogy azok több oxigént tudjanak felszívni. Értágító hatásán túl, a NO védi is az endotéliumot, mert megakadályozza, hogy a vérlemezkék és a fehérvérsejtek az ér belső falához tapadjanak. Ezenkívül remek gyulladáscsökkentő, és támogatja az immunrendszer működését, az agyi idegsejtek egymás közötti kommunikációját, valamint javítja az alvásminőséget és állóképességet is. A NO részt vesz a felső légutak helyi immunvédelmében. Az emberek megfázás esetén lényegesen több nitrogén-monoxidot termelnek és a molekulának központi szerepe van a vírus szervezetből való kiürülésében. Számos patogén növekedését és szaporodását képes meggátolni, a vírusokat is beleértve. Sejtszinten pedig fokozza a mitokondriumok (energiatermelő egység) működését. A szervezetben bárhol előforduló gyulladások esetén a NO kulcsszerepet játszik, mert fokozza a véráramlást a sérült területen, és egyben növeli az érfalak áteresztőképességét. Ezek a tényezők segítenek az immunsejteknek hatékonyabban és gyorsabban eljutni az érintett területre, és így gyorsabban megbirkózni a kialakuló fertőzésekkel.

Még sorolhatnám, de miért is ne soroljam tovább. Számos kísérlet szolgáltat bizonyítékot arra, hogy a NO elősegíti a hímvessző jelentős érhálózatának (barlangos test) relaxációját, amely előfeltétele az erekciónak. E gáznak köszönhető többek között, hogy a Viagra javítani tudja a férfiak merevedési problémáit: a kék pirula hatóanyaga, a szildenafil a nitrogén-monoxid szint növelésével fokozza annak értágító hatását a péniszben.

Felfedezése és a Nobel-díj odaítélése [2] óta tudjuk, hogy a nitrogén-monoxid előállításának három fő módja van: az érfalak endoteliális sejtjei termelik argininből egy enzim segítségével; a táplálékok nitráttartalma nitrité majd nitrogén-monoxiddá alakul a szájbaktériumokon keresztül; az orrmelléküregben termelődik kizárólag orrlégzés során. Ha az egyik útvonal nem működik, a másik kompenzálhatja. De ha mindenik meghibásodik, az bizony végzetes a szervezet számára. Nézzük meg részletesebben a nitrogén-monoxid előállításának útjait, valamint azt, hogy mivel tökéletesíthetjük ezeket.  

1. Nitrogén-monoxid szintáz (röviden NOS) útvonal

A nitrogén-monoxid-szintáz (NOS) az endothel sejtjeinkben található enzim. Ez az enzim az L-arginint nitrogén-monoxiddá alakítja egy nagyon összetett és bonyolult reakcióval. Az életkor előrehaladtával sajnos elveszíti funkcióját, így körülbelül 40 év után ez az enzim már csak 50%-ban működik, 70 év után már csak 25%-ban. Ennek az enzimnek az elvesztését tartják az egyik leggyakoribb oknak az életkorral összefüggő betegségek progressziójában. Az így termelt NO szintje elméletileg három féle képen is növelhető. Növelhető L-Arginin, L-Citrullin és Glutation alapú kiegészítők szedésével. Az arginin a szervezetben enzimatikus úton nitrogén-monoxiddá, míg a citrullin argininné bomlik le, amelyből aztán nitrogén-monoxiddá bomlik. A glutation, amely fontos kénhidrogén csoportot hordozó vegyület a szervezetben, kölcsönhatásba léphet a nitrogén-monoxiddal, és még stabilabb formává – S-nitroso-glutationná – alakítja. Ez a vegyület tartós nitrogén-monoxid hordozóként funkcionálhat a szervezetben. A baj az, hogy a szájon keresztül szedett kiegészítők nagy részét (kb. 80 %-át) a gyomorsav semlegesíti és nehezen kerülnek be a vérkeringésbe. Egy másik NOS enzimnövelő út a rendszeres sportolás, értsd intenzívebb testmozgás, gyaloglás. Végül az antioxidánsokban gazdag ételekre összpontosító egészséges táplálkozás is hozzájárul ahhoz, hogy a NOS enzim megfelelően működjön, mivel a nitrogén-monoxidot a hemoglobin és a szabad-gyök szuperoxidok inaktiválják. De fordítva is igaz. Egyes tényezők, mint például a táplálkozási szempontból helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a túlzott stressz, a magas koleszterinszint és az emelkedett vércukorszint korlátozzák a szervezet nitrogén-monoxid termelési képességét.

2. Nitrát-nitrit-nitrogén-oxid útvonal

Az NO növelésének ezt a módját támogatja a nitrátokban gazdag, zöld leveles zöldségekben gazdag étrend, mint például a cékla, káposzta vagy spenót. A szervetlen nitrát nitritté és nitrogén-monoxiddá alakul a szájbaktériumokon keresztül, amikor zöldségekkel fogyasztják. Ez az útvonal az életkorral nem veszít hatékonyságából, hanem táplálkozásunktól, illetve a nagyon specifikus szájüregi nitrátredukáló baktériumok jelenlététől függ. Ha nem eszünk elég nitrátban gazdag élelmiszert, akkor ez a NO termelési módszer nem működik. [3]

Ha pedig sok nitrátban gazdag ételt eszel, de a rossz szájhigiénia miatt hiányoznak a megfelelő szájbaktériumok, vagy agresszív fertőtlenítő hatású fogkrémet és szájvizet használsz, akkor sem fog NO termelés történni ezen az útvonalon. Következésképpen a nitrátok nitritté alakításának legjobb módja az, ha magas nitráttartalmú ételeket fogyasztunk, miközben fenntartjuk az egészséges mikrobiális környezetet a szájban. Például ritkábban mossunk fogat. 😊

3. Orrmelléküreg útvonal

Nitrogén-monoxid az orrmelléküregekben is termelődik és a belélegzett levegő azzal dúsulva jut tovább a tüdőnkbe. Normális esetben a nap 24 órájában orrunkon keresztül lélegzünk, az orrnyálkahártyánk pedig eközben átlagosan 12 ezer liter levegőt szűr meg. Úgy tűnik, hogy az orrjáratokban található nitrogén-monoxid a szervezet fertőzések elleni védelmi vonalainak elsődleges és központi alkotóeleme. Fiatalabb korban az emberi szervezetben termelődő NO 25%-a orrlégzéssel, az orrmelléküregekből származik és kimutatták, hogy a szájlégzés csökkenti ezt a mennyiséget. Sajnos ez a képességünk is jelentős mértékben csökken idősebb korban. Oxigénhiányos állapotban (pl. nagy intenzitású anaerob sporttevékenység, magashegyi levegő, és hypoxia hatására) fokozódik a nitritből képződő nitrogén-monoxid mennyisége. [4]

Ma már tudjuk, hogy a nitrogén-monoxid szervezetünk számos funkciójának nélkülözhetetlen segítője és résztvevője. Az utóbbi évek kutatásai következetesen kiemelik a nitrogén-monoxid jótékony hatását. A nitrogén-monoxid szív- és érrendszeri előnyeinek kiaknázása érdekében fontos, hogy olyan életmódot folytassunk és étrendet kövessünk, amely elősegíti annak természetes termelődését. A rendszeres fizikai aktivitás az egyik hatékony módja a nitrogén-monoxid szintézisének ösztönzésének, mivel javítja az endothélium működését és növeli a véráramlást. Étrendi szempontból a nitrátokban és L-argininben gazdag ételek fogyasztása növeli a nitrogén-monoxid szintjét, mert a nitrogén-monoxidot nem tudjuk ugyan közvetlenül étrendi forrásokból bevinni, azonban bizonyos ételek fogyasztásával a szervezetünk képes azt előállítani. Az étrend-kiegészítők azonnali, ám ideiglenes nitrogén-monoxid-szint növekedést eredményezhetnek. Egy adag hatása általában néhány órától egy napig terjedhet, így a folyamatos előnyök érdekében ez esetben is rendszeres bevitel szükséges.

Végül nézzük azokat a táplálékokat, amelyek segítenek megnövelni a szervezetben a nitrogén-monoxid szintjét. Az egyik a cékla és céklalé, amelyek különösen sok arginint tartalmaznak. A zeller egy másik magas nitráttartalmú zöldség. Ide tartozik a zöld-káposzta, a mángold, a rukkola, a sárgarépa, a karfiol és a brokkoli is.  Tanulmányok sora igazolja, hogy a leveles zöldségek nitrátszintje magasabb, mint a gyökérzöldségeké. Ezeknek a zöldségeknek a főzése és párolása csökkenti az adott táplálék tápanyagtartalmát, így mindenképpen a legjobb, ha nyersen fogyasztjuk azokat. A menta, mint gyógynövény nemcsak tápanyagokat, hanem bőséges nitrátot is biztosít a szervezet számára. Egyéb, hasonló hatású gyógynövények: galagonya, zsálya, bazsarózsa, kínai ginszeng. Turmixitalba is rakhatunk mentaleveleket, de salátákhoz is hozzáadhatjuk, hogy megnöveljük a szervezet nitrogén-monoxid-szintjét. A tárkonyt belefőzhetjük levesbe, hozzáadhatjuk turmixitalokhoz, teát is főzhetünk belőle, ezzel pedig szintén megnöveljük a szervezetünkben a nitrogén-monoxid-szintet, hiszen ez a gyógynövény is tele van nitrátokkal. A spenót nemcsak nitrátokban bővelkedik, hanem több C-vitamint tartalmaz, mint bármely citrusféle. A csicseriborsó egy nagyon jó fehérjeforrás, arginin aminosavat tartalmaz és még nitrátokban is gazdag. A mandula szintén sok arginint tartalmaz. A jó zsírok forrása is, nagyon jó szívegészséges tápláléknak számít amellett, hogy sok nitrátot is tartalmaz. Az aróniabogyók aktiválják a nitrogén-monoxid szintáz enzimet, amely az L-arginin aminosavat nitrogén-monoxiddá alakítja. A keserű csokoládé növeli a nitrogén-monoxid-termelést. Jut eszembe, szeretem a csokoládét. 😊

Az utóbbi évek kutatásai megtalálták annak magyarázatát, hogyan képesek biztosítani a hosszú életet ezek a gyorsan elbomló gázmolekulák, amelyek a fehérjékhez kötve folyamatosan keringenek a vérben. A nitrogén-monoxid értágító tulajdonságát már évek óta kiderítették, de az eddig rejtély volt: a másodpercek alatt eltűnő és folyamatosan termelődő gáz hatása miképpen lehet tartós, például a rendszeresen mozgó emberek nemcsak ritkábban kapnak infarktust, de ha mégis jön a szívroham, az izomkárosodás kisebb, mint a tétlenül élők esetében. Az emberiség történelme során alkalmaztak már néhány nagyszerű elixírt az egészség helyreállítására és az élet meghosszabbítására. Érdekes, hogy az elixírt, melyet az emberiség keres, valójában a szervezetünk maga termeli, csak nem mindegy, hogy hogyan, mennyit és mikor.

Szóval mérlegelj és dönts okosan! Mert döntés előtt még lehet mérlegelni, de utána már csak reménykedni.

 

Hivatkozások

--------------------------------------------------------------------

[1] - Az élő szervezet sejtjei kémiai közvetítő anyagok révén kommunikálnak egymással (transzmisszió). A központi és a perifériás idegrendszer (nem akaratlagos, vegetatív idegrendszer) sejtjei közötti információáramlás a neurokémiai transzmisszió. Régóta ismert, hogy az idegek elektromos ingerlése jellegzetes élettani hatásokat vált ki: pl. a szív működése gyorsul, lassul, vagy akár meg is állhat. Sokáig nem értették, hogy az elektromos jel (a szignál) hogyan terjed az idegsejttől a végrehajtó sejtekig. Jelentős felfedezés volt ezért, amikor először mutatták ki egy kémiai anyagról, hogy annak éppen olyan hatásai vannak, mint bizonyos idegek ingerlésének. A jelátvitel egyik idegsejtről a másikra egyirányúan történik, az ún. szinapszisban, amelynek lényege, hogy az ide érkező ingerület hatására felszabaduló ingerületátvivő anyag, a transzmitter a két idegsejt között elhelyezkedő rést „áthidalva” az ingerületet továbbítja a következő idegsejtre. A transzmitterek általában ingerlésre szabadulnak föl, a hólyagocskákból az idegvégződésben, kalcium (Ca2+) hatására. Kivétel a nitrogén-monoxid és a prosztaglandinok, amelyek diffúzióval jutnak át a sejtmembránon. Ezeknek az anyagoknak nincsenek raktárai, közvetlenül a sejtből szabadulnak fel, ahol szintetizálódtak.

[2] - Az olasz Dr. Louis Ignarro vezette tudósok, akik felfedezték a keringési rendszerben, 1998-ban elnyerték az élettani és orvosi Nobel-díjat. Együtt azt találták, hogy a nitrogén-monoxidot az érfal endoteliális sejtjei termelik, és jelzi az erek kitágulását és összehúzódását. Ily módon szabályozza a véráramlást, és így számos szervrendszert érint, így az egész keringési rendszert is. A Nobel-díjas felfedezés mutatott rá arra is, hogy a nitrogén-monoxid annak az univerzális ingerületátviteli mechanizmusnak a része, amely fontos szerepet játszik a sejtek életműködéseinek regulációjában és a sejtek közötti kommunikációban. Az eddig csak légszennyezőként ismert, a gépkocsik üzemanyagának elhasználódásakor, a nitrogén égésekor keletkező gáz, a nitrogén-monoxid egyből sztármolekula lett, mint az élő szervezet fontos, funkcionális alkotó eleme. Világméretű és igen eredményes kutatómunka indult el a bejelentés hatására. Az elmúlt tíz év alatt igazolták a felvetés helyességét: valóban a nitrogén-monoxid az a szignál, amely beindítja azt a biokémiai eseménysort, amelynek eredményeképpen az erek kitágulnak, s ezáltal a vérnyomás csökken, így a nitrogén-monoxid a vérnyomás szabályozásának egyik meghatározó eleme.

[3] - Régi közhiedelem, még tudományos körökben is, hogy a nitrátok és nitritek rákkeltőek és emiatt elkerülésük fontos. Kutatások foglalkoztak azzal, hogyan lehet a zöldségek nitrát tartalmát csökkenteni, alacsonyabb nitrát tartalmú variánsokat kifejleszteni. Ez elég nagy hiba volt, hisz a nitrát és nitrit nem, hogy nem káros, de egy rendkívül fontos, (pro)vitaminnak tekinthető anyag, melyre nagy mennyiségben van szükségünk. Némi túlzással még azt is mondhatjuk, hogy a zöldségeket éppen a nitrát tartalmuk teszi annyira egészségessé és pont a nitrát tartalmuknak köszönhetik a szív-és érrendszerre gyakorolt jótékony hatásukat. A zöldségek kivétel nélkül sok nitrátot tartalmaznak, főleg kálium-nitrát (E252) formájában. Az elfogyasztott nitrát a vérünkbe, majd onnan nyálunkba kerül, ahol főleg a nyelvünk hátulján lévő baktériumok azt nitritté alakítják. Ennek az átalakulásnak a mértéke egyénenként változó, szájflórától függ. Ahogy idősödünk, enyhén romlik a hatékonyság, feltehetően a szájflóra változása miatt. Ilyenkor a közvetlen nitrit bevitel (pl. fermentált zöldség) jobb hatású, hiszen azt már nem kell átalakítani. A nitritből végül nitrogén-monoxid képződik és ez a lényeg, mert a nitrogén-monoxid számtalan fontos szerepet tölt be szervezetünkben, melynek felfedezése, mint láthattuk, nagy áttörés volt. Arról is beszélnek, hogy a nitrát tartalma miatt nem jó kolbászt vagy feldolgozott húst fogyasztani. Sajnos ezek nem növényi nitrátok, hanem egy tartósítószer a nátrium-nitrát, amely hosszú távon valószínűleg több betegség hátterében áll, mert a szervezetben nitrozaminokká alakul. A nitrozaminok önmagukban nem közvetlenül rákkeltőek, de olyan alkilezőszerek, amelyek megváltoztatják a DNS-t és a metabolikus aktivációból eredő mutációkat. A növényi nitrátok viszont jótékony hatással vannak az egészségre, és bőségesnek kell lenniük az étrendben.

[4] - A kintről beérkező levegő kevesebb mint 1 másodpercet tölt az orrjáratokban, de ezen rövid idő alatt nagy változáson megy keresztül. Az orrnyálkahártya ugyanis felkészíti a levegőt, hogy a tüdő könnyebben tudja hasznosítani, valamint tisztítja is. Egyrészt felmelegíti testhőmérsékletünkre, 37 C fokra, másrészt párásítja. Az orrbemenetben található milliónyi szőröcske kiszűri a 10 µm-nél nagyobb méretű kórokozókat, az orrnyálkahártya által folyamatosan termelt váladékban pedig megtapadnak az ennél kisebb idegen anyagok, amelyek aztán a csillószőrös hámnak köszönhetően a garat felé távoznak, így nem jutnak tovább a tüdőbe. Az emberi kilélegzett levegőben a nitrogén-monoxidot 1991-ben azonosították, majd később azt is sikerült bebizonyítani, hogy a molekulát javarészt a felső légúti területek (orrmelléküregek) termelik és csak minimális hányadban érkezik tüdő felől a molekula.