. Lambda . blog

         Azt mondhatnánk, hogy könnyű útját állni olyan mesterséges intelligenciának, amelynek saját meggyőződése és vágyai vannak, elég ha olyan szoftvert implementálunk, ami az teszi amire programozták. Tekintsünk el most attól az esettől, hogy a programozó is ember és hibázhat, mert ezt a kis malőrt ma már könnyű kivédeni a ma használatos hibajavító módszerekkel, különben is a komplex célorientált szoftverek nagyon kis százalékban omlanak össze, ha egyáltalán ez megtörténik. De abban az esetben, ha a "teszi amire programozták" alatt azt értjük, hogy a szoftver a programozók szándéka szerint viselkedik, akkor ez egy olyan feltétel, amelynek a mai programok már nem felelnek meg. Mert köszönhetően a modern technikának és a felgyorsult fejlődésnek, a játékszabályok újraíródtak.           A szoftveralgoritmusok sebességében és hatékonyságában drámai változások történtek az utóbbi pár évben. Rájöttünk ugyanis, hogy az összetett terve...

Nem különös, hogy noha már több évtizede és az élet több területén a digitális technika átvette a helyet, úgy is mondhatnánk, hogy leváltotta az analóg megoldásokat, mégis, csak alig pár éve kezdtünk digitális korról beszélni? Sokan úgy gondolják, hogy a jelenség oka az, hogy az utóbbi időben a társadalom mellett nagyon megváltozott a gazdaság is, sőt ezt a változást próbálja követni az iskola, ami most már erre a változásra fel kell készítenie nem csak a következő generációkat, hanem úgy néz ki, hogy a jelenkor emberét is. Egy új ipari forradalom kezd kibontakozni, a gőzgépek (1769), a szerelőszalagok (1871) és az automatizáció (1950) ipari forradalma után most a negyedik, ami a gazdasági folyamatok teljes digitalizációjáról szól és a fizikai és a virtuális világ összeolvadását jelenti. Ipar 4.0 a neve ennek az új gazdasági stratégiának és egyben a hajtómotorja a gazdaság és társadalom egyre gyorsuló digitalizációjának. Barátkozzunk meg ezzel a jelenséggel, mert pár év múlva ez ...

A képzelet tudományban való alkalmazásának a képessége azoknál tapasztalható, akik össze tudják kapcsolni a művészetet és a tudományt. Akik hisznek benne, hogy számít a szépség. Akik értik a költészetet, de a matematikában és a gépekben is felfedezik a romantikát. Ezek szerint természetes, hogy NŐ volt az első ember, aki képes volt meglátni a szépséget egy számoló gépben és segített elvetni a digitális kor magját. NŐ érdemelte ki a világ első számítógép programozója címet, mert Ő volt az, aki a XIX. század közepén Jegyzeteket írt Babage analitikus integrál és differenciál számító gépéhez. Az ebben leírt Bernoulli számok generálásához szükséges algoritmus és részletes programleírás volt a valaha kiadott első számítógépes program. Alatta pedig Ada Lovelance nevének kezdőbetűi szerepelnek. Ada négy olyan koncepciót fejtett ki, amelyeket csak egy teljes évszázaddal később, a számítógép megszületésekor tudtak kellőképpen értékelni. 1. a modern számítógép alapelve: egy olyan gép koncep...