. Lambda . blog

A boldogságot nem jegyzik a tőzsdén. De csak azért nem, mert nem tudunk valami sajátos értéket hozzárendelni, túlságosan is megfoghatatlan. Annak ellenére, hogy mindenki azt keresi, hogyan élhetne boldogabban, mindenkinek mást jelent a boldogság, mivel ugyanazt az eseményt és helyzetet eltérő módon ítéljük meg. Ezért, a boldogság értelmét, kifejező szavak alkalmazásával próbáljuk megfogni: csúcsérzés, önmegvalósítás, áramlás, szubjektív jólét, optimizmus, meg minden más megnevezés, ami azt az érzetet tükrözi, hogy az élet egészében véve jó, tartalmas, van értelme, és van mit remélnünk a jövőtől. A statisztikákból kitűnik, hogy azok boldogabbak, akik házasok, nem tartoznak valamilyen nemzeti kisebbséghez, gazdaságilag fejlett társadalomban élnek, vannak bizalmasaik, hisznek a halál utáni életben, belülről irányítottak, de a külvilágra nyitottak, játékosak, de örömüket lelik a tanulásban, elfogadják a változást, de keresik is azt, egészségesek de rossz az emlékezőtehetségük. További...

            Tény, hogy Európa elérkezett történetének ahhoz a szakaszához, amikor már nem a nemzetállamai között kirobbanó háborúk fenyegetik a kontinens békéjét, hanem a tömeges bevándorlás. Nagy tömegek kerekednek fel és új hazát keresnek ott, ahol az életkörülmények kedvezőbbek és ahova lehetséges számukra a bejutás. A migráció révén az adott állam társadalmi struktúrájában bekövetkező változások szabályozása egy olyan szükséglet, amely a vándorlók utazásával és az új közösségbe érkezők fogadásával, regisztrálásával, folyamatos vagy időszakos tartózkodásával és letelepedésével kapcsolatos adminisztratív és gyakorlati problémákat rendezi.             Értelmezés szerint a szabályozás: valamit irányítás alatt tartani, a kívánt állapotot fenntartani a zavaró tényezők kiküszöbölésével. Nézzük meg tehát, hogy mi is az a rendszer-szabályozás és hogyan alkalmazható az emberi rendszerek...

A Bayes tétel középpontjában az az alapelv áll, hogy még nagyon kevés rendelkezésre álló adat esetén is képesek vagyunk a jövő előrejelzésére úgy, hogy feltételezéseket teszünk, amelyeket majd módosítunk a világról történt megfigyeléseink alapján. A módszer arra szolgál, hogy meghatározzuk jövőbeli események valószínűségét a múlt hasonló eseményei alapján. Van, amikor képtelenek vagyunk a bayesi következtetésre, noha éppen arra lenne szükség. Vegyük például az orvosi diagnosztikát. Minden diagnosztikánál be kell kalkulálni a hamis pozitív esetek arányát és a kór tényleges elterjedését. Ha ezeket figyelmen kívül hagyjuk, az torzítja képünket a valószínűségről és igen, implicit a valóságról is. Márpedig az orvosok rendszeresen összetévesztik annak a valószínűségét, hogy a teszt pozitív, ha a páciens nem fertőzött, azzal, hogy a páciens nem fertőzött, ha a teszt pozitív. Például egy orvos, aki nem hallott a bayesi valószínűségekről, azzal a hírrel aranyozhatja be egy páciense délutánj...