. Lambda . blog

     Még ma is sokan úgy gondolják, hogy az influenza cseppfertőzéssel terjedhet. Ez azonban nem magyarázza meg, hogy miért csak szezonálisan jelentkezik az influenza, miért robbanásszerűen terjed, hol rejtőzik a járványok közt a vírus, hogyan jelenhet meg egymástól távoli helyeken is egyidőben, s miért nem betegszik meg mindenki. [1]

Sometimes it’s hard to find motivation. Sometimes motivation find you!

A nitrogén-monoxid (röviden NO) az egyik legfontosabb és legkisebb molekula, amely az emberi szervezetben termelődik. A sejtek számára feltétlenül nélkülözhetetlen jelzőmolekula, mert neki köszönhetően a szervezet mind az 50-70 billió sejtje információt ad át egymásnak. [1]

Alig 60 millió évvel ezelőtt őseink elvesztették C-vitamin szintetizáló képességüket. Az evolúció részéről nagy ostobaságnak tűnik ejteni a C-vitamint, de mint kiderült azért vált tolerálhatóvá a C-vitamin szintézis megszűnése, mert ehhez a vitaminhoz a táplálékból bőségesen hozzá lehetett jutni annak idején.

Az emberi DNS két öregedési órával is rendelkezik, amivel a biológiai korunkat méri. Az első a telomerek hossza.

A napsugár egy elektromágneses sugárzás, energia, amit a nap bocsát ki a 100 és 400 nanométer közé eső hullámtartományban. Ez az ultraviola (UV) sugárzás, amit érdemes tovább bontani UV-A, UV-B és UV-C sugártartományokra.

          A D-vitamin egy igen sok funkciót ellátó hormon , amely már magzati kortól kezdve nélkülözhetetlen a szervezet normális működéséhez. A D-vitamin a napból érkező ultraibolya, UV-B sugarak hatására a bőrben szintetizálódik koleszterinvegyületekből, majd a vesék aktív D-vitaminná dolgozzák fel.

A mindennapok során számtalanszor kerülünk döntési helyzetbe. Becslések szerint egy felnőtt körülbelül 35 000 döntést hoz meg egy átlagos napja során.

      Az ember az evolúciója során sokat koplalt. Vagy azért, mert éhezett, mivel nem jutott elegendő táplálékhoz, vagy azért, mert betartotta a vallása böjtöléssel kapcsolatos előírásait. Az éhezés olyan állapot, amelyhez adaptálódni tudunk, különben nem léteznénk.

A 20. századvég genetikai paradigmája szerint valamilyen szövet rákosnak tekinthető, ha növekszik, halhatatlan, mozog és megváltoztatja a sejtenergetikát. Azért halálos, mert terjed, nem azért, mert nagy. A kézenfekvő megoldás, hogy meg kell ölni. Ez a logika adta a műtétet, a sugárkezelést meg a kemoterápiát, amelyek ma is a rákkezelési protokollok alapját képezik [ 1] .

Kezdetben volt a felismerés. Több milliárd évvel ezelőtt a legkorábbi organizmusok sejtmag nélküli egysejtűek voltak. Mit tesz Isten, a korai genetikai programozás ezeket a sejteket arra hangolta, hogy a túlélés érdekében versenyezzenek egymással, ami bizony fejlődést eredményezett [1] .

A rák fejlődése három szakaszra osztható. Az első az átalakulás, a normális sejt első lépése a rák felé, ami egy genetikai válasz a sejt sérülésére. A második a progresszió, ha a növekedési faktorok módosult aktivitása termékeny környezetet biztosít a rákos burjánzás számára. A harmadik szakasz a metasztázis, vagyis a rákos sejteknek az első kialakulási helyéről a test egy másik részébe való terjedése.

A glükóz energiatermelésének két módja van: oxigénnel, ez az aerob légzés, vagy oxigén nélkül, ez az anaerob légzés. A nagyobb hatékonyság miatt, a normális sejtek az aerob módszert használják, ha elegendő oxigén áll a rendelkezésre. Oxigén nélkül, például intenzív testmozgás során, a normális sejteknek az anaerob módszerhez kell folyamodniuk. A keletkező tejsav okozza ilyenkor az izomlázat.

Reménytelen egy uralkodó mítoszt kikezdeni, ha milliárdos gazdasági érdekek fűződnek a fenntartásához. Az előre lefektetett forgatókönyvektől eltérő véleményeket nem díjazzák. A tények alaposabb megismeréséről, a bizonyítottan téves hiedelemtől való elszakadásról beszélni ilyen körülmények között nagyon nehéz, ha nem lehetetlen.

          Úgy tűnik, hogy a négymillió éves fejlődésünk utolsó tízezer évében a gabonafélék termesztése jó ötlet volt. Nagy mennyiségben termeszthetők, könnyen feldolgozhatók, táplálók. Kész sikertörténet, mi kell ennél több? Hát például jó lett volna, ha a genomunk adaptálódik hozzájuk.

Az összes élő dolog a Földön magában hordja egy négymilliárd éves túlélési génmechanizmus alapvető formáját. A rendszer alapelemeit a DNS szálon elhelyezkedő kétféle gén jelenti.

Ma még hihetetlenül hangzik, de már bizonyított tény, hogy az öreg sejtek tartalmazzák azokat az információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ismét fiatalokká váljanak. Az öregedés során a sejtek információt veszítenek és információ módosulást is szenvednek, időben mind többet és többet. Azok az adatok, amelyek biztonsági mentés nélkül vesznek el, örökre elvesznek. De, ahogy azt a klónozás is bizonyítja, a sejtjeink öregen is őrzik a fiatalkori információkat. Ha ezeket az információkat sikerülne visszaállítani akkor megszerezhetnénk azt a képességet, amit az evolúció nem adott meg nekünk.  

Párezer éve már megírták öreg kínaiak, hogy ne higgyünk semmiben, ehelyett következtetéseket vonjunk le az elérhető bizonyítékok alapján.* A következtetéseknek megvan az az előnye, hogy lecserélhetjük őket, ha közben új adatok, információk jelennek meg. A hiedelmekkel viszont már nem ilyen egyszerű elbánni.

             Komoly evolúciós és mint olyan genetikai oka van annak, hogy hogyan oszlanak el az emberek a politikai spektrum mentén. Ma már a modern agyszkenelő eljárásoknak köszönhetően meg tudjuk állapítani, hogy a vizsgált személy melyik pártot támogatja. Bizony.

A mérnöki munka igazi sikerévei a múlt században voltak. A mérnökökre úgy néztek, mint a jövő építőire, a civilizáció nagy reménységeire. Akkor még úgy tekintették, hogy a mérnökök a világ problémáinak megoldói, mert mi, mérnökök konvertáljuk az álmokat valósággá.

    Manapság az emberek átlagosan 2500 wattot fogyasztanak, vagyis naponta 2500W x 24h = 60000Wh azaz 60kWh energiát használnak el fűtésre, világításra, főzésre, mosásra, mosdásra, autózásra, Tv-zésre, telefonálásra, kávézásra stb. Ez sok. *

A világ legjobb borai olyan stresszérzékeny szőlőfajtákból készülnek, mint amilyen a pinot noir. Bizony, ha olyan hatóanyagokat keresünk a természetben, amelyektől egészségesebbek leszünk, növelik az életerőnket és késleltetik az öregedést, akkor a stresszállapotban levő növények között kell keresnünk. Nézzük meg, hogy miért.

Hihetetlennek tűnik az újkeletű megállapítás, hogy a zsírszövet sokoldalúan kommunikál a szervezetünkkel, növeli az agyunk méretét, erősíti az immunrendszerünket, erősíti a csontjainkat, besegít az utódok létrehozásába, segíti a sebek gyógyulását és … meghosszabbítja az életünket. Szerencsére a tudomány a tényekről szól és nem a hitről. És a tudomány bizony modern kutatásokra alapozott magyarázatot ad ezekre. Mert ugye, Istenben bízunk, mindenki más mutasson be bizonyítékokat.  

Tudtad, hogy sokkal rosszabb a cukrot meginni, mint megenni? Vagy, hogy a darabos táplálék egészségesebb, mint a pépes? Meg, hogy a flekkent gyümölccsel kéne enni, nem szalmakrumplival? A zsírsejtek néha kiabálnak? Hogy kenyérevés után éhes leszel, de ha este teszed ezt, az még rosszabb? Olvasd el, milyen magyarázatot ad erre a tudomány!

Nem az számít, hogy az emberek mit mondanak, hanem hogy a tudomány mit állít. Nézzük meg, hogy a fenntartható testkontroll esetében mi a tutti. 1. AMPK turbó

  Az üzenetek küldésének története tele van technológiai újításokkal. Bizony, Pál apostol még leveleket irkált, ezeket azután szamárháton postázták, ma már inkább villanyleveleket küldözgetünk egymásnak.

Olvasom a Vasárnapi Újság egy nem túl régi számában *, hogy a Kor án a nőktől tudvalevőleg a lelket megtagadja. Igaz ugyan, hogy rögtön hozzá is teszi: “ Mohamed különben annyira szerette a nőket, hogy a Korán e helyét nem lehet komolyan venni”.

Kezd már feltűnő lenni, hogy a kutatás-fejlesztésre irányuló befektetések túlnyomó többsége olyan innovációkba áramlik, amelyek kifejezetten a munkások kiiktatására vagy jobb esetben szakképzetlen munkavégzésre való degradálására törekednek. A jelenséget úgy hívják, hogy a munkaerő kímélő automatizált technológia promoválása, lefordítva: a munkás helyét átveszi a gép.

Megdöbbentő, hogy milyen gyorsan és radikálisan változik az emberiség és ennek ellenére mégis milyen kevesen veszik ezt észre.   Nézünk de nem látunk. Szájtátva szemléljük például, hogy Kína milyen gyorsan és zökkenőmentesen átlépet a Covid-19 pandémián és vadabbnál vadabb konteókkal próbáljuk megmagyarázni a jelenséget. A megoldás pedig ott van az orrunk előtt: tömény mesterséges intelligencia   alkalmazása, az ideológiai ellenőrzés eszközeként.

There is no such thing as a free lunch , mondja az amerikai, vagyis hogy nincs ingyen ebéd! De ha mégis van, akkor az nem ér semmit, vagy a végén kétszer annyiba kerül, teszik mindjárt hozzá.

       Szingularitás: az emberi intelligencia több billiószorosra való növelése a nem biológiai intelligenciával való egybeolvadásnak köszönhetően. 

  Gyakori az olyan helyzet, amikor egyik fél hatalmat ad egy másik félnek a támogatásért cserébe és bármelyik fél rosszabbul járna, ha megváltoztatná stratégiáját.   A játékelmélet nevet is adott az ilyen helyzeteknek, úgy hívják, hogy Nash-egyensúly.

           Létezik egy figyelemre méltó tétel a számítástechnikában, amelyik szerint NAND kapuk összekapcsolásával bármilyen függvényt előállíthatunk. Első látásra ez így elég semmitmondónak tűnhet, pedig a mai tudásunk alapján bátran kijelenthetjük, hogy a függvények képezik az intelligencia alapját, legyen az mesterséges vagy biológiai.

A digitális gazdaságban, az innováció egy új ötlet megvalósítását jelenti piaci termék formájában. Ezzel a megfogalmazással már el is oszlattunk egy sajnálatos mítoszt, miszerint az innováció egy hőstett és ennek a hőse egy magányosan küzdő felfedező zseni. 

Ha követni szeretnénk a régi mondást, miszerint ismerd meg önmagadat, akkor ezt már ne meditációval meg pszichoanalízissel tegyük egy magas hegy tetején, hanem gyűjtsük a biometrikus adatainkat és elemeztessük őket algoritmusokkal, hogy azok mondják meg nekünk, hogy kik vagyunk és mit kell tennünk.

 Alig tettük túl magunkat azon a megrázkódtatáson, hogy egy okostelefon már többet tud, mint a holdra-szálláshoz használt teljes komputertechnika, máris jön az újabb megrendítő statisztika: egy mai Mercedes számítógépe sokkal erősebb, mint amilyen egy évtizeddel korábban egy Airbus repülőgép fedélzetén működött. És akkor  a Teslát még meg sem említettük.  

Nem mindegy, hogy milyen világot hagyunk a gyermekeinkre, ezt ismételtük olyan gyakran az elmúlt évtizedekben. Mára már módosult a szlogen: nem mindegy, hogy milyen gyermekeket hagyunk a világunkra. 

Az itt leírtakban nincsenek saját vizsgálatok vagy kísérletek, csak következtetések, amelyek mások kutatásaiból vagy megállapításaiból származó tényekre alapoznak. Következtetéseim véleménynek számítanak, mivel lehet, hogy lesznek tévedéseim is. Remélem, hogy nem sok. 

  Az itt leírtakban nincsenek saját vizsgálatok vagy kísérletek, csak következtetések, amelyek mások kutatásaiból vagy megállapításaiból származó tényekre alapoznak. Következtetéseim véleménynek számítanak, mivel lehet, hogy lesznek tévedéseim is. Remélem, hogy nem sok.   

               Ha ketten vagyunk egy csónakban, általában ugyanabba az irányba kell eveznünk, ha azt akarjuk, hogy egy irányba tartsunk. De ez még nem elég, egymásra is figyelve kell együtt dolgoznunk, pontosan összehangolva mozgásunkat. Egymásra vagyunk utalva, közös a célunk, egyik a másikunk nélkül semmire sem megy, együtt viszont mindketten győztesek lehetünk. Megbízunk a társunkban, hogy megfelelően fog viselkedni, egymásért, a csapatunkért mindent meg fog tenni.             Olyan ez, mint a párkapcsolat: ahhoz, hogy a közös élet sikeres és boldog legyen, két ember szándékának találkoznia kell. Egy ilyen túra során rengeteg döntési helyzet adódik, amelyek bizony próbára teszik együttműködési és közreműködési képességeinket. Mit teszünk, ha váratlan helyzetbe kerülünk, hogyan működünk, ha az átlagosnál nagyobb erőfeszítést igényel egy feladat, hogyan viselkedünk társunkkal szemben, ha éles ...

            “Széles körben elfogadott, hogy csupán a tudás révén fokozható a termelékenység és a gazdasági növekedés, és ennek következtében a gazdasági teljesítményben központi szerepet kapott az információ, a technológia és a tanulás.” – így szól a tudásalapú gazdaságról szóló hivatalos jelentés. Ezek szerint, legalábbis a logika alapján, az egyetemek színvonala és száma határozza meg egy nemzet prosperitását.           De van baj elég! Vélhetően tudásra épülő mai korunkban ugyanis nem egyértelmű a felsőoktatás és a prosperitás közötti kapcsolat. Sőt, kifejezetten alacsony a műszaki oktatásnak az a hányada, amely közvetlenül kihat a termelőképességre.           Egyrészt a felsőfokú képzés nem arról szól, hogy olyasmit tanítsunk meg a fiataloknak, amivel segíthetjük őket az önmegvalósítás elérésében. Másrészt a felsőoktatás átad ugyan bizonyos termelőképességgel kapcsolatos tudást a hallgatók...

            A Benford törvény egy olyan matematikai módszer, amivel a legbiztosabban meg lehet állapítani valamiről, hogy az természetes eloszlás, vagy emberi kreáció. Az eljárás a matematika egyik régóta ismert anomáliáján alapszik, hogy minden természetes számsorozatban - tehát nem tudatos tervezésű egymás után következő számok sorában - a legtöbb szám egyessel kezdődik, a második legtöbb kettessel és így tovább. A számok kb. 31%-a kezdődik eggyel, 19%-a kettővel, 12%-a hárommal és így tovább, a százalékok a számok nagyságával egyre csökkennek. Az egész számok négyzetgyökei például kb. hatszor olyan gyakran kezdődnek eggyel, mint kilenccel. Ez nem azt jelenti, hogy az univerzumban valami nem véletlenszerű, hanem azt, hogy az ember által alkotott tízes számrendszerű matematikában így realizálódik az a véletlenszerűség, ami a természetben uralkodik.            Mi történik például akkor, ha embereknek azt ...

           Modern korunkban egyre több elektromos készülék vesz körül bennünket amelyek elektromágneses kisugárzásukkal kártékonyan befolyásolják az auránkat. Elmenekülni nem tudunk előle, de van rá mód, hogy védekezzünk ellene. Több éves kutatómunkával kifejlesztettem egy viseletet, melyek segítségével az emberi test körül hatékonyan védő energiamező alakítható ki, és ezáltal a szervezet biorezonanciái harmonizálódnak. A szerkó egyszerűen magába gyűjti a káros elektromágneses sugárzásokat. Egy idő után azonban telítődik, ezért hetente egyszer sós vízzel meg kell tisztítani.          Ez van, a kellően fejlett technika mára már megkülönböztethetetlen a mágiától.

          La Fontaine meséjében a hangya egész nyáron gyűjtöget, a tücsök pedig csak hegedül, ezért télire a hangyának elég élelme van, a tücsök meg éhezik.

            Ha ember alatt értjük a Homo Sapiens faj tagjait, és minden olyan élőlényt, aminek a genetikai távolsága a Homo Sapiensétől nem tér el jobban, mint a Homo Sapiens és a csimpánz közti genetikai távolság fele, akkor úgy is fogalmazhatunk, hogy az emberre a legjobban a csimpánz hasonlít, de őt még nem tekintünk embernek és ha valami jobban hasonlít az emberhez, mint a csimpánzhoz, akkor az ember, ellenkező esetben nem ember.

            Sophie Wilson karrierje egy találmánnyal indult: amikor megtudta, hogy az öngyújtók piezoelektromosságát, mint zavarjelet használva, a korabeli (’1980) nyerő automatákból ki lehet szedni a pénzt, egy rádió átalakításával készített egy eszközt, ami ezt megakadályozta. Erre - és nem a tehenek etetését automatizáló berendezésre, amihez Sophie már cambridge-i tanulóként mikroszámítógépet tervezett - figyelt fel az Acorn cég, akik leigazolták az akkor még fiatal (sz. 1957) informatikust. Itt érte azután életének legnagyobb sikere, egy mikroprocesszor mag gépi kódú utasításkészletének megírása kapcsán. Ez az Acorn Risc Machine (az ARM rövidítés ismerősebb) ami alig néhány év alatt minden idők legsikeresebb chipkészlete lett. Olyannyira, hogy ma ARM processzorok dolgoznak a mobiltelefonok 95%-ában, beépített vezérlőkben, a háztartási gépektől a szórakoztató kütyükig, de még laptopokban is. Egymilliárd ARM-chip üzemel autókban, 7 milliárd futkos ok...