. Lambda . blog

Az élőlényeket felépítő struktúrák alapépítőkövei a fehérjék. A fehérje alakja az a tényező, ami meghatározza, hogy mire képes, hogyan tud kapcsolódni más fehérjéhez, milyen struktúrákat tud felépíteni és nem utolsó sorban, milyen információt tud hordozni.

Az anyagcsere az a folyamat, amely során a bevitt tápanyagokat a szervezet lebontja, feldolgozza és eljuttatja a rendeltetési helyükre.

Annak, aki tőzsdén szeret játszani, van egy jó ajánlatom. Fektessen öregedésgátló (anti-aging) kutató biotechnológiai vállalatokba.

     Még ma is sokan úgy gondolják, hogy az influenza cseppfertőzéssel terjedhet. Ez azonban nem magyarázza meg, hogy miért csak szezonálisan jelentkezik az influenza, miért robbanásszerűen terjed, hol rejtőzik a járványok közt a vírus, hogyan jelenhet meg egymástól távoli helyeken is egyidőben, s miért nem betegszik meg mindenki. [1]

Sometimes it’s hard to find motivation. Sometimes motivation find you!

A nitrogén-monoxid (röviden NO) az egyik legfontosabb és legkisebb molekula, amely az emberi szervezetben termelődik. A sejtek számára feltétlenül nélkülözhetetlen jelzőmolekula, mert neki köszönhetően a szervezet mind az 50-70 billió sejtje információt ad át egymásnak. [1]

Alig 60 millió évvel ezelőtt őseink elvesztették C-vitamin szintetizáló képességüket. Az evolúció részéről nagy ostobaságnak tűnik ejteni a C-vitamint, de mint kiderült azért vált tolerálhatóvá a C-vitamin szintézis megszűnése, mert ehhez a vitaminhoz a táplálékból bőségesen hozzá lehetett jutni annak idején.

Az emberi DNS két öregedési órával is rendelkezik, amivel a biológiai korunkat méri. Az első a telomerek hossza.

A napsugár egy elektromágneses sugárzás, energia, amit a nap bocsát ki a 100 és 400 nanométer közé eső hullámtartományban. Ez az ultraviola (UV) sugárzás, amit érdemes tovább bontani UV-A, UV-B és UV-C sugártartományokra.

          A D-vitamin egy igen sok funkciót ellátó hormon , amely már magzati kortól kezdve nélkülözhetetlen a szervezet normális működéséhez. A D-vitamin a napból érkező ultraibolya, UV-B sugarak hatására a bőrben szintetizálódik koleszterinvegyületekből, majd a vesék aktív D-vitaminná dolgozzák fel.

A mindennapok során számtalanszor kerülünk döntési helyzetbe. Becslések szerint egy felnőtt körülbelül 35 000 döntést hoz meg egy átlagos napja során.

      Az ember az evolúciója során sokat koplalt. Vagy azért, mert éhezett, mivel nem jutott elegendő táplálékhoz, vagy azért, mert betartotta a vallása böjtöléssel kapcsolatos előírásait. Az éhezés olyan állapot, amelyhez adaptálódni tudunk, különben nem léteznénk.

A 20. századvég genetikai paradigmája szerint valamilyen szövet rákosnak tekinthető, ha növekszik, halhatatlan, mozog és megváltoztatja a sejtenergetikát. Azért halálos, mert terjed, nem azért, mert nagy. A kézenfekvő megoldás, hogy meg kell ölni. Ez a logika adta a műtétet, a sugárkezelést meg a kemoterápiát, amelyek ma is a rákkezelési protokollok alapját képezik [ 1] .

Kezdetben volt a felismerés. Több milliárd évvel ezelőtt a legkorábbi organizmusok sejtmag nélküli egysejtűek voltak. Mit tesz Isten, a korai genetikai programozás ezeket a sejteket arra hangolta, hogy a túlélés érdekében versenyezzenek egymással, ami bizony fejlődést eredményezett [1] .

A rák fejlődése három szakaszra osztható. Az első az átalakulás, a normális sejt első lépése a rák felé, ami egy genetikai válasz a sejt sérülésére. A második a progresszió, ha a növekedési faktorok módosult aktivitása termékeny környezetet biztosít a rákos burjánzás számára. A harmadik szakasz a metasztázis, vagyis a rákos sejteknek az első kialakulási helyéről a test egy másik részébe való terjedése.

A glükóz energiatermelésének két módja van: oxigénnel, ez az aerob légzés, vagy oxigén nélkül, ez az anaerob légzés. A nagyobb hatékonyság miatt, a normális sejtek az aerob módszert használják, ha elegendő oxigén áll a rendelkezésre. Oxigén nélkül, például intenzív testmozgás során, a normális sejteknek az anaerob módszerhez kell folyamodniuk. A keletkező tejsav okozza ilyenkor az izomlázat.

Reménytelen egy uralkodó mítoszt kikezdeni, ha milliárdos gazdasági érdekek fűződnek a fenntartásához. Az előre lefektetett forgatókönyvektől eltérő véleményeket nem díjazzák. A tények alaposabb megismeréséről, a bizonyítottan téves hiedelemtől való elszakadásról beszélni ilyen körülmények között nagyon nehéz, ha nem lehetetlen.

          Úgy tűnik, hogy a négymillió éves fejlődésünk utolsó tízezer évében a gabonafélék termesztése jó ötlet volt. Nagy mennyiségben termeszthetők, könnyen feldolgozhatók, táplálók. Kész sikertörténet, mi kell ennél több? Hát például jó lett volna, ha a genomunk adaptálódik hozzájuk.

Az összes élő dolog a Földön magában hordja egy négymilliárd éves túlélési génmechanizmus alapvető formáját. A rendszer alapelemeit a DNS szálon elhelyezkedő kétféle gén jelenti.

Ma még hihetetlenül hangzik, de már bizonyított tény, hogy az öreg sejtek tartalmazzák azokat az információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ismét fiatalokká váljanak. Az öregedés során a sejtek információt veszítenek és információ módosulást is szenvednek, időben mind többet és többet. Azok az adatok, amelyek biztonsági mentés nélkül vesznek el, örökre elvesznek. De, ahogy azt a klónozás is bizonyítja, a sejtjeink öregen is őrzik a fiatalkori információkat. Ha ezeket az információkat sikerülne visszaállítani akkor megszerezhetnénk azt a képességet, amit az evolúció nem adott meg nekünk.  

Párezer éve már megírták öreg kínaiak, hogy ne higgyünk semmiben, ehelyett következtetéseket vonjunk le az elérhető bizonyítékok alapján.* A következtetéseknek megvan az az előnye, hogy lecserélhetjük őket, ha közben új adatok, információk jelennek meg. A hiedelmekkel viszont már nem ilyen egyszerű elbánni.

             Komoly evolúciós és mint olyan genetikai oka van annak, hogy hogyan oszlanak el az emberek a politikai spektrum mentén. Ma már a modern agyszkennelő eljárásoknak köszönhetően meg tudjuk állapítani, hogy a vizsgált személy melyik pártot támogatja. Bizony.

A mérnöki munka igazi sikerévei a múlt században voltak. A mérnökökre úgy néztek, mint a jövő építőire, a civilizáció nagy reménységeire. Akkor még úgy tekintették, hogy a mérnökök a világ problémáinak megoldói, mert mi, mérnökök konvertáljuk az álmokat valósággá.

    Manapság az emberek átlagosan 2500 wattot fogyasztanak, vagyis naponta 2500W x 24h = 60000Wh azaz 60kWh energiát használnak el fűtésre, világításra, főzésre, mosásra, mosdásra, autózásra, Tv-zésre, telefonálásra, kávézásra stb. Ez sok. *

A világ legjobb borai olyan stresszérzékeny szőlőfajtákból készülnek, mint amilyen a pinot noir. Bizony, ha olyan hatóanyagokat keresünk a természetben, amelyektől egészségesebbek leszünk, növelik az életerőnket és késleltetik az öregedést, akkor a stresszállapotban levő növények között kell keresnünk. Nézzük meg, hogy miért.

Hihetetlennek tűnik az újkeletű megállapítás, hogy a zsírszövet sokoldalúan kommunikál a szervezetünkkel, növeli az agyunk méretét, erősíti az immunrendszerünket, erősíti a csontjainkat, besegít az utódok létrehozásába, segíti a sebek gyógyulását és … meghosszabbítja az életünket. Szerencsére a tudomány a tényekről szól és nem a hitről. És a tudomány bizony modern kutatásokra alapozott magyarázatot ad ezekre. Mert ugye, Istenben bízunk, mindenki más mutasson be bizonyítékokat.  

Tudtad, hogy sokkal rosszabb a cukrot meginni, mint megenni? Vagy, hogy a darabos táplálék egészségesebb, mint a pépes? Meg, hogy a flekkent gyümölccsel kéne enni, nem szalmakrumplival? A zsírsejtek néha kiabálnak? Hogy kenyérevés után éhes leszel, de ha este teszed ezt, az még rosszabb? Olvasd el, milyen magyarázatot ad erre a tudomány!

Nem az számít, hogy az emberek mit mondanak, hanem hogy a tudomány mit állít. Nézzük meg, hogy a fenntartható testkontroll esetében mi a tutti. 1. AMPK turbó

  Az üzenetek küldésének története tele van technológiai újításokkal. Bizony, Pál apostol még leveleket irkált, ezeket azután szamárháton postázták, ma már inkább villanyleveleket küldözgetünk egymásnak.

Olvasom a Vasárnapi Újság egy nem túl régi számában *, hogy a Kor án a nőktől tudvalevőleg a lelket megtagadja. Igaz ugyan, hogy rögtön hozzá is teszi: “ Mohamed különben annyira szerette a nőket, hogy a Korán e helyét nem lehet komolyan venni”.